Mv.: - A k�z�ns�g nagyon t�relmetlen. M�r tapssal szeretettel volna �nt �dv�z�lni. Foglaljon helyet. J� nap volt a mai?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - K�sz�n�m sz�pen. H�t j�.

Mv.: - Kezdetnek?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen, rendben volt.

Mv.: - Nyugalmas volt?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Azt nem mondan�m, hogy nyugalmas volt, de munk�s volt.

Mv.: - Nem lesz t�bbet ilyen. Ez a mai este se lesz nagyon nyugalmas. Vannak b�ven szakemberek a st�di�ban, akik itt kellemetlen k�rd�seket tegyenek fel. Teh�t mai vend�geink Ill�s Zolt�n k�rnyezetpolitikus.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - J� est�t k�v�nok.

Mv.: - L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g eln�ks�gi tagja. Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke, G�bor Benedek, a V�degylet sz�viv�je, Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke, �mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja, �s Szil�gyi L�szl� a Humusz eln�ke. J� est�t mindannyiuknak. H�t el�g szerte�gaz�, itt egy kis ar�n�t �ssze�ll�tottunk az�rt, hogy minden ter�letr�l azokat a k�rd�seket megt�rgyalhassuk, amelyekr�l nyilv�n valamilyen r�l�t�sa egyr�szt m�r van, m�sr�szt lehet, hogy vannak elk�pzel�sei. Nagyon hat�rozott kijelent�st tett ma, k�t napot kaptak az osztr�koknak �s azt�n j�n a hal�l, vagy megoldj�k a R�ba v�zszennyez�s�t. Ez egy ilyen j� PR fog�snak t�nik, mert h�t milyen eszk�zei vannak?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - H�t azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy l�ssuk, hogy mi a helyzet. �gyhogy �n ezt nagyon komolyan gondolom a hat�rid�t term�szetesen. M�r el�zetesen is az osztr�k f�llel komoly t�rgyal�sokat folytatott Magyarorsz�g. A R�ba habz�s�n�l pedig a legfontosabb szempont az, hogy �ll�tsuk helyre az eredeti �llapotot a R�b�nak. �jra egy olyan foly�nak kell lenni, amelynek a v�zmin�s�ge megfelel az elv�r�soknak. Itt pedig az osztr�k f�lnek tennival�ja van.

Mv.: - De h�t ez m�r el�g r�gen zajlik. Most el�kaptam egy cikket hirtelen, ez is vagy egy h�napos. Itt m�r az osztr�k f�l is m�r meg�llap�t�sokat tett.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - H�t nem is csak egy h�napos. Ez egy t�bb�ves t�rt�net, az az igazs�g, de h�t itt szerintem hat�rozott cselekv�sre van sz�ks�g. Megjegyzem az�rt azzal tiszt�ba kell lenn�nk, hogy mik�zben l�pn�nk kell �s vil�goss� kell tenni azt, hogy van egy hat�rozott �ll�spontunk ebben az �gyben azt is l�tnunk kell, hogy a nemzetk�zi jog szab�lyai szerint azzal, hogy a hat�rv�zi bizotts�gnak az �l�s�n az a bejelent�s sz�letik meg, hogy nem adjuk meg a sz�ks�ges enged�lyt �s meg kell, hogy mondjam, hogy megel�legezzem �n ezt az �ll�spontot t�mogatom, teh�t azt gondolom, hogy ez k�vetkezik a mostani helyzetb�l, ett�l m�g maga a probl�ma nem fog megold�dni azonnal. Ett�l m�g a habz�s ott lesz a R�b�n. Teh�t ez kev�s. �n ezen t�lmen�en is l�p�seket akarok az�rt tenni, hogy ne legyen ilyen a foly�. Teh�t majd a sz�ks�ges bejelent�seket meg fogjuk tenni.

Mv.: - B�rmelyik civil szervezet vagy szakmai szervezet k�pvisel�it k�rdezem, hogy mit k�pzel el egy miniszter hely�ben, ha bent �l a sz�kben, milyen eszk�zei vannak, hogy p�ld�ul ez �gyben hat�rozottan l�phessen? Sz�val a jogszab�lyok puh�k. Mire azoknak �rv�nyt szerz�nk, rengeteg id� telik el. Van-e valakinek ehhez �tlete vagy javaslata? Mit hi�nyol az eddigi k�rnyezetpolitik�b�l, hogy ezek az �gyek elh�z�dnak �s �gy n�z ki, hogy az Eur�pai Uni� szennyesl�d�i vagyunk Csehorsz�ggal egy�tt, akik Csehorsz�gban is most fedezt�k fel az illeg�lisan besz�ll�tott szemetet p�ld�ul. Teh�t, hogy ez t�nyleg abszurdum ez a dolog. Tess�k.

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - �n az Eur�pai Uni� szintj�t javasoln�m. �n azt gondolom, hogy az elm�lt �vekben ami�ta tagja vagyunk az Eur�pai Uni�nak nem igaz�n haszn�ltuk ki ezeket a lehet�s�geket �s az osztr�kokkal is �n azt gondolom, hogy sokkal szorosabban k�ne egy�ttm�k�dni az Eur�pai Uni� k�rnyezetpolitik�j�nak az alak�t�s�ban is �s h�t sokkal t�bb t�rgyal�st kellene nemzetk�zi szinten is e t�ren folytatni.

Mv.: - T�rgyal�s van, csak h�t eredm�nye nincs.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - De a javaslat nagyon j� abb�l a szempontb�l, hogy �n m�r kezdem�nyeztem is egy t�rgyal�st a j�v� h�tre az osztr�k miniszterrel azonnal, hogy le�lj�nk �s �n is azt gondolom, hogy nemzetk�zi sz�nt�ren egy�bk�nt a t�rgyal�s, t�rgyal�s, t�rgyal�s az, ami el�re vezet. Teh�t mi ezt az �gyet nem fogjuk feladni. M�g egyszer hangs�lyozn�m, az egyik r�sze a dolognak, hogy kem�nyen kell fell�pn�nk, a m�sik, hogy meg kell oldani a probl�m�t.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - De nagyon hat�rozottan szakmailag lehet tudni, hogy mi az, amit tenni kellett volna �vekkel ezel�tt is �s v�tkes k�nnyelm�s�g az, amivel Pers�nyi Mikl�s, illetve Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k �r ezt az �gyet kezelt�k. Az, hogy ...

Mv.: - Mit mulasztottak?

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - El�sz�r is Pers�nyi Mikl�s leveleket k�ld�zgetett �s voltak t�rgyal�sok, de sokkal hat�rozottabban �s er�lyesebben kellett volna a magyar korm�nyf�nek fell�pnie Br�sszelben, pont az Eur�pai Bizotts�gn�l azon a sz�nt�ren, ahol a minisztereln�k�k �lnek, meg a k�l�gyminiszterek. �n azt gondolom, hogy azokat a vegyi anyagokat, amelyeket a b�rgy�rak bocs�jtanak be, azokat lehet helyettes�teni, a tudom�ny ismeri ezeket a helyettes�t� anyagokat. Nem okoznak olyan m�rt�k� habz�st. Kett�, a geotermikus energi�t haszn�lj�k, h�forr�sokb�l emelnek ki vizet osztr�k ter�leten, ezzel f�tenek, viszont a felsz�ni vizekbe engedik be a leh�lt v�zmennyis�get, azok s�tartalma okozza a probl�m�t �s a gondot ezekkel a szulfon�tokkal, vegyi anyagokkal egy�tt.

Mv.: - De ezt �k is tudj�k.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Na de innent�l kezdve pontosan azokra a megold�sokra van sz�ks�g, hogy egy, helyettes�t� anyagokat vezetnek be a c�gekn�l. Kett�, visszasajtolj�k a kiemelt vizeket.

Mv.: - Ez nagyon j�, de ezt egy miniszter nem teheti meg, hogy az osztr�k koll�g�j�t kioktatja, hogy kedves haver, az a helyzet, hogy ezt tedd be a m�sik anyag helyett. Teh�t ezeket a szakemberek megt�rgyalj�k, de mi a diplom�ciai lehet�s�g? Andr�s.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Itt m�sr�l van sz�. Teh�t ezek a dr�ga szomsz�daink figyelnek benn�nket. L�tj�k, hogy Magyarorsz�gon a k�rnyezetv�delem, hogy mondjam milyen enged�keny, hogy a Magyarorsz�gon beruh�z� k�lf�ldi c�gekkel vagy a hazaiakkal szemben sem �rv�nyes�tj�k ezeket a szigor� jogszab�lyokat. Teh�t sejtik, hogy sokkal messzebb mehetnek el a magyar f�llel szemben �s h�t ezt igazolja mondjuk az a puhas�g, amivel a verespataki k�rd�st kezelt�k akkor, amikor Rom�nia eur�pai uni�s csatlakoz�sa adott egy pillanatra lehet�s�get, hogy egy kicsit hat�rozottabban l�pj�nk fel. Hasonl� volt a helyzet m�r a tiszai ci�nszennyez�ssel kapcsolatban is. Nem tudott igaz�n �t�t� er�vel elj�rni a magyar f�l, nem is �rt el eredm�nyeket. �gyhogy sajnos most m�r nagyon neh�z volna arr�l meggy�zni eur�pai partnereinket, hogy h�t a magyarokkal vigy�zni kell, mert azok kem�ny t�rgyal�partnerek �s komolyan veszik a k�rnyezet v�delm�t. �ppen most az elm�lt �vben bocs�jtott�k el sz�z sz�mra azokat a term�szetv�delmi �r�ket, szakembereket, akik n�lk�l sem embere, se p�nze, se m�szere nincs ma m�r a hazai term�szetv�delemnek arra, hogy egy�ltal�n �szlelje azokat a k�rokat, amiket itthon okozunk. Sz�val az�rt dobtam ezt be, hogy att�l tartok, s�p�rj�nk a saj�t port�nk el�tt.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Tehetek egy megjegyz�st az Andr�s megjegyz�seire? Sz�val hadd kezdjem azzal, hogy igen, abban teljesen igaz ez az �ll�spont, hogy l�tjuk, hogy az Eur�pai Uni� fel� t�rekv� orsz�gok sok mindent megtesznek az�rt, hogy az Uni�hoz tartozzanak. Teh�t �rdemes val�ban sokszor egy el�g hat�rozott �ll�spontot k�pviselni, de �rdemes az Uni�n bel�l is ezt a hat�rozott �ll�spontot k�pviselni, mert hogy ha Magyarorsz�g ezt megteszi, akkor ki tud harcolni mag�nak olyan tekint�lyt, amivel t�bb eredm�nyt tud el�rni a nemzetk�zi sz�nt�ren. Mi ezt meg fogjuk tenni, ez az egyik megjegyz�s. A m�sik, hogy az�rt ez a helyzet annyival komplik�ltabb egy picit enn�l, mint amit eml�tett�l, hogy nem egyszer�en arr�l van sz�, hogy megszokt�k, hogy Magyarorsz�gon is egy�bk�nt olyan enged�kenyek vagyunk, hogy ennek eredm�nyek�nt �gy gondolj�k, hogy a nemzetk�zi t�rgyal�sokon is lehet ilyen �ll�spontot k�pviselni, hanem itt egy osztr�k belvisz�lyr�l van sz�, tartom�nyok k�z�tti belvisz�lyr�l, ezt �rdemes tudni �s ennek eredm�nyek�nt alakult �gy a helyzet, hogy k�l�nb�z� bels� politikai probl�m�k miatt az egyik tartom�ny akar a m�sik tartom�nyt�l valamit, �s ha az a m�sik megcsin�lja, akkor � megcsin�lja ezt. Nek�nk nem kell beleavatkozni, azt gondolom ebbe az �gybe. Nek�nk ezzel nem kell foglalkozni. Rendezz�k le egym�s k�z�tt. Nek�nk azt kell k�pviselni, ami Magyarorsz�g �rdeke �s nek�nk az az �rdek�nk, hogy a R�b�t megments�k.

Mv.: - De az Uni� is tehetne valamit hat�rozottabban. Tess�k Benedek, ut�na Luk�cs �r.

J�vor Benedek, a V�degylet sz�viv�je: - Azt gondolom egy�bk�nt, hogy ez a konfliktus a R�ba k�r�l ez el�g j�l modellezi kicsiben azokat a konfliktusokat, amivel az �j miniszter �rnak az elk�vetkezend� �vekben szembe kell n�zni a korm�nyon bel�l. Teh�t �n �gy l�tom, hogy az eg�sz R�ba konfliktus, ahogy kor�bban Verespatak, ahogy B�s-Nagymaros, �s stb. ilyen �gy, nem lehet puszt�n k�rnyezeti konfliktusk�nt kezelni. Teh�t itt a k�rnyezetv�delmi miniszter vagy a K�rnyezetv�delmi Miniszt�riumnak a fell�p�se �nmag�ban nem fog semmit �rni. Ez nem elegend� nyom�s. Itt Ill�s Zolt�n utalt r�, itt �ltal�ban a korm�nyzatnak egy nemzetk�zi diplom�ciai nyom�st k�ne gyakorolnia Ausztri�ra, hogy �rts�k meg, hogy Magyarorsz�g ezt val�ban komolyan veszi �s nemcsak a k�rnyezetv�delmi miniszter k�ld�zget leveleket, hanem az eg�sz magyar diplom�ciai appar�tus fell�p ennek �rdek�ben. Ha ezt nem siker�l a magyar korm�nyzattal meg�rtetni, hogy itt a K�l�gyminiszt�riumnak is ebben az �gyben fel k�ne l�pnie �s nem a nyugat-dun�nt�li hat�s�gnak k�ne �zengetnie a burgenlandi hat�s�goknak, akkor nem fog semmi t�rt�nni �s szerintem ez az elk�vetkezend� �veknek az egyik legnagyobb konfliktusa, ami el�re l�that� a korm�nyon bel�l, hogy vajon ez a k�rnyezetv�delmi �rdek a korm�nyon bel�l megfelel� s�lyt fog-e kapni vagy sem, hogy erre k�pes lesz-e, hogy ennek ...

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Ez�rt kell az a szakmais�g �s ut�na pedig a nagy m�rt�k� korm�nyzati nyom�s, ami a k�l�gyeken kereszt�l t�rt�nik Ausztria fel� �s esetleg eg�szen od�ig, hogy nemzetk�zi b�r�s�g el� kell cit�lni Ausztri�t ebb�l az �gyb�l kifoly�lag.

Mv.: - Nyilv�n a v�gs� megold�s, amikor azt a kellemetlens�get, Luk�cs �r?

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - K�sz�n�m. Szeretn�m k�rni miniszter urat, hogy a L�nyi Andr�s felvet�s�nek m�sodik r�sz�re is v�laszoljon, teh�t hogy a hat�s�gokat oly m�rt�kben le�p�tett�k, hogy k�ptelenek m�r ell�tni a feladatukat. Az Eur�pai Uni�hoz val� csatlakoz�skor az Eur�pai Bizotts�g meg�llap�totta, kb. ezer f�vel kell n�velni a ter�leti szervek, hat�s�gok l�tsz�m�t a k�rnyezetv�delem, term�szetv�delem ter�n ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az eur�pai uni�s jogszab�lyoknak. Ehelyett kb. ezer f�vel cs�kkentett�k. H�t itt s�rg�sen tenni kell valamit. K�rd�sem, hogy mi fog t�rt�nni ezen a t�ren?

Mv.: - El�sz�r erre, illetve tal�n arra, amit J�vor Benedek felvetett, hogy �sszkorm�nyzati fell�p�sre volna sz�ks�g ilyen esetben, de h�t ezt nyilv�n egy t�rcavezet� nem tudja kik�nyszer�teni.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Kezdem a szakhat�s�gok k�rd�s�vel, amit Luk�cs Andr�s f�lvetett. Nekem ez c�lom. Teh�t amikor �n a k�rnyezetv�delmi miniszteri poszttal kapcsolatos bizotts�gi meghallgat�son is szerepeltem a k�rnyezetv�delmi bizotts�g el�tt, akkor elmondtam, hogy ez hat�rozottan a c�ljaim k�z�tt szerepel, hogy meg akarom er�s�teni ezeket a szakhat�s�gokat. �n is �gy l�tom, hogy egy kicsit olyan a helyzet egy�bk�nt, mint amikor mondjuk azt mondan�nk, hogy h�t igen, itt egy �j ad�politik�t akarunk bevezetni, mondjuk cs�kkentj�k az ad�kat, de ennek fej�ben sokkal szigor�bb behajt�st akarunk produk�lni �s ehhez term�szetesen az APEH-et meg kell er�s�teni. Valami hasonl� a helyzet egy�bk�nt a k�rnyezetv�delem ter�let�n, amikor azt mondjuk, hogy viszonylag szigor�ak a szab�lyaink, �tvessz�k az eur�pai uni�s norm�kat �s nincs meg az a szervezet rendszer, amelyik ezt meg tudn� tenni. Teh�t ezt bizony, ezt meg kell er�s�teni. Ez term�szetes.

Mv.: - Volt alku a minisztereln�kkel vagy a p�nz�gyminiszterrel h�tt�r t�rgyal�s, amikor elv�llalta ezt a posztot, hogy mit k�r hozz�?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Besz�ltem igen, az SZDSZ eln�k�vel �s a minisztereln�kkel is �s mindenkinek elmondtam, t�bbek k�z�tt ezzel a k�rd�ssel kapcsolatban is az �ll�spontomat. �gyhogy ismert, hogy ...

Mv.: - Teh�t itt st�tuszokra lenne sz�ks�g �s ehhez p�nz.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Term�szetesen p�nz is kell, de hozz�tenn�m azt az�rt l�tnunk kell, hogy milyen az orsz�gnak a p�nz�gyi helyzete. Teh�t az egy k�nny� dolog lenne, hogy az ember azt mondja, hogy p�nzt, p�nzt, p�nzt. Mib�l, ugye j�n a k�vetkez� k�rd�s, de mindegy, most ne menj�nk ilyen m�ly�re ennek a probl�m�nak. Egy biztos, hogy ez egy olyan c�l, amit meg kell oldani �s val�ban kell hozz� anyagi t�mogat�s. Viszont r�t�rn�k a m�sik k�rd�sre is, ...

Mv.: - Andr�s �ti az asztalt, valami nem tetszik.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Ezen nem siklan�k �t.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Mindj�rt visszat�r�nk a m�sik k�rd�sre, j�? Igen.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Mint k�rnyezetv�delmi miniszternek meg kell majd k�zdenie evvel a k�zhellyel, hogy a k�rnyezetv�delem az viszi a p�nzt �s nem hozza. Ez egy �lkonfliktus a gazdas�gi �rdek �s a k�rnyezeti �rdek k�z�tt, amit sajnos m�s t�rc�k, n�ha maga a minisztereln�k gerjeszt, amikor mondjuk az agr�rium �rdek�t szembe�ll�tja a k�rnyezetv�delem �rdek�vel. Hossz� t�von anyagilag is �s ebben mint k�rnyezetv�delmi miniszternek hinnie kell, hogy hossz� t�von anyagilag, gazdas�gilag is csak az fenntarthat�, ami a k�rnyezettel �sszhangba hozhat�, hiszen ...

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - De L�nyi �r, enn�l m�g egyszer�bb a dolog. Ugyanis p�ld�ul, ha csak a csomagol�anyagokon l�v� term�kd�jat, darabd�jat behajtan�k rendesen a t�rc�n�l �s az el�z� miniszterek nem azt a tr�kk�t csin�lt�k volna, hogy jogszab�lyokban tulajdonk�ppen a hullad�ktermel�k �rdekeit szolg�lj�k, hogy be se kell fizetni a hullad�ktermel�knek a d�jakat, teh�t onnan m�r bej�nn�nek a t�rc�hoz olyan p�nzek, nem plusz korm�nyzati p�nzeket kell k�rni, vagy nem az eg�szs�g�gyt�l kell elvenni, hanem csak azt, ami lehet�s�gk�nt megvan term�kd�jak form�j�ban be lehetne hozni, 5-10 milli�rd forintot lehetne �gy kasz�rozni, amellyel f�l lehetne �ll�tani azt az appar�tust, amelyr�l fontoss�g szerint besz�l�nk.

Mv.: - Elm�let vagy gyakorlat Szil�gyi �r ez, lehets�ges megold�s?

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - Mindenk�ppen lehets�ges. L�ttunk is p�ld�t r�.

Mv.: - Bocs�nat, nem hallom.

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - L�ttuk is p�ld�t r� t�z �vvel ezel�tt, amikor term�kd�j rendszert bevezett�k, de manaps�g ez teljesen �talakult �s igaz�b�l most m�r nincsen jelent�s�ge a term�kd�j rendszernek. Nincsen az �llamnak bev�tele ezekb�l a forr�sokb�l. Teljesen az ipar hat�rozza meg, hogy mag�nak mennyit szeretne fizetni �s igaz�b�l teljesen alul finansz�rozott p�ld�ul a szelekt�v gy�jt�snek az eg�sz rendszere, nem besz�lve a megel�z�si rendszerekr�l. Szerkeszt� �r, megengedi, itt van egy nagyon komoly fejleszt�spolitikai k�rd�s is. El�tt�nk van az �j Magyarorsz�g program, el�tt�nk van ennek a mindenf�le operat�v programja, a k�rnyezet �s energia operat�v program. L�tjuk m�r az akci�terveket, stb. �s teljesen el vagyunk keseredve a tartalm�t�l, hiszen azt l�tjuk, hogy iszonyatosan sok p�nz fog be�ramlani az orsz�gba, a k�rnyezetv�delmi szektorba is a k�vetkez� �vekben, de vas �s beton lesz bel�le. Teh�t itt egy olyan infrastrukt�ra fejleszt�st akarnak er�ltetni, ami nem felt�tlen a k�rnyezet jav�t�s�t szolg�lja, hogy ha m�lyebben belegondolunk. Itt szem�t�get�ket akarnak �p�teni, pedig biztos, hogy a hullad�kk�rd�st a megel�z�sn�l kellene kezdeni megoldani �s a szelekt�v gy�jt�s hasznos�t�sn�l �s erre azt�n v�gk�ppen nem fog jutni forr�s.

Mv.: - Nem akarnak egyszerre t�l sokat?

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - Nem t�l sokat, hanem racion�lisan szeretn�nk ezt a p�nzt felhaszn�lva l�tni. Teh�t biztos, hogy nem ebbe, csak egyetlen p�lda, ha megval�sul az, amit Pers�nyi Mikl�s felvetett f�l�vvel ezel�tt nagyon helyesen, hogy k�telez�en bet�td�jat kellene kivetni a csomagol�sokra, tal�n nem is term�kd�jat, amit Ill�s Zolt�n eml�tett, vagy a kett�t egy�tt, akkor abszol�t nem lenne sz�ks�g p�ld�ul azokra az utcai sz�nes kuk�kra, amibe szabadon bedob�ljuk a csomagol�anyagot, mert az emberek �nk�ntesen visszavinn�k a boltokba �s p�nzt kapn�nak �rte.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Volt is ilyen rendszer.

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - Sokkal fejlettebb rendszer lenne mindenk�ppen �s nem kellene �get�ket �p�teni iszonyatosan nagy beruh�z�ssal �s olyan felt�telekkel, amelyek nem a k�rnyezet �rdek�t szolg�lj�k.

Mv.: - Csak az�rt k�rdeztem, hogy nem akarnak-e t�l sokat, mert gazdag orsz�gok engedhetik meg maguknak a prevenci�s politik�t, mi meg rohanunk a k�nyszerek ut�n. Ez m�g az energiapolitik�val is �sszekapcsol�dik valamelyest a hullad�k hasznos�t�s.

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - Ez biztos, hogy a gazdag orsz�gok sportja a k�rnyezetv�delem. �n ebben abszol�t nem hiszek. Teh�t a nagy magyar jav�t�sban nagyon sokat lehetne tenni a k�rnyezet jobb�t�sa �rdek�ben, csak nem ezzel a beruh�z�si politik�val �s nem azzal, ami most le van �rva a k�rnyezet �s energia operat�v programba. Csak egyetlen p�lda, hogy a fenntarthat� fogyaszt�s �s a fenntarthat� termel�si c�lokra tal�n ha k�tmilli�rd maradt ebb�l az ezermilli�rdb�l, amit k�rnyezetv�delmi c�lokra fognak ford�tani, pedig az igaz�n a k�rnyezeti �rdekeket szolg�ln�.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Meg az�rt szerkeszt� �r eml�kezzen, hogy az el�z� rendszerben, a kommunista rendszerben az�rt az �vegvisszav�lt�s rendszere m�k�d�tt �s mondjuk a pap�r visszav�lt�s vagy a f�mfeldolgoz�s rendszere m�k�d�tt. Teh�t amit meg lehetett csin�lni akkor, azt nem kellett volna sz�tverni, illetve bocs�nat helyre lehetne �ll�tani �s ez megint csak gazdas�gi �rdek, nem p�nzt vinne, hanem p�nzt hozna.

Mv.: - Igen. Andr�s?

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Hadd k�rdezzem meg, ...

Mv.: - Ut�na v�lasz lehet�s�geket adunk a miniszter �rnak, bocs�nat �s ut�na folytatjuk.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Ez m�r k�zvetlen k�rd�s, teh�t hogy hisz-e abban a miniszter, hogy ha hatalmas k�lts�gen a Duna �s a Tisza kotr�s�val a viziutat er�s�tj�k �s kock�ztatjuk azokat a term�szeti szolg�ltat�sokat, iv�v�z b�zist�l a nedves ter�leti rehabilit�ci�ig, amelyre k�ztudottan a Tisz�n nem lesz p�nz a k�vetkez� �vekben, kotr�sra �gy l�tszik, hogy lesz p�nz, akkor ez a gazdas�got szolg�lja? Hisz-e abban, hogy ha a vas�ti h�l�zatot radik�lisan lecs�kkentj�k, mik�zben az ad�fizet�k p�nz�n aut�p�ly�t �p�t�nk, akkor �s egy csom� rejtett t�mogat�sban r�szes�tj�k az aut�haszn�latot, hogy evvel mi a d�b�rg� gazdas�got szolg�ljuk, vagy hihet�nk-e abban, hogy evvel csak bizonyos gazdas�gi �rdekcsoportokat szolg�lunk m�s �rdekcsoportok ellen�ben?

Mv.: - Tess�k.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen. H�t kaptam j� n�h�ny k�rd�st. L�nyi Andr�s m�r el�z�leg is egy olyan k�rd�st tett fel nekem, hogy bizonyos dolgokban, t�bbek k�z�tt abban ugye, hogy hossz� t�v� gazdas�gi �rdekeket szolg�lhatnak a k�rnyezetv�delmi szempontok �s val�j�ban megt�r�lnek ezek. Term�szetes, hogy hiszek benne �s egyk�nt gondolkodunk err�l, de megjegyzem azt az�rt nem szabad szem el�l t�veszteni felel�sen gondolkod� politikusoknak �s polg�roknak is, ha �gy tetszik ebben az orsz�gban, hogy most Magyarorsz�gon r�vid t�v� megold�sok is kellenek. Az orsz�gnak olyan a gazdas�gi helyzete, hogy egyszer�en rendbe kell tenn�nk bizonyos dolgokat. Ugye az orsz�g pontosan ugye Ill�s Zolt�n hivatkozott erre, sajnos olyan helyzetben van, mint a K�d�r-rendszernek a v�g�r�iban sok tekintetben. Felhalmoz�dott egy olyan ad�ss�g t�meg, amit el kell rendezni, az eur�pai uni�s csatlakoz�s, az �n. konvergencia program szint�n nagyon fontos az orsz�g sz�m�ra, hogy el�rj�k a kit�z�tt c�ljainkat. Teh�t nek�nk itt egy olyan egyens�lyt kell teremten�nk, hogy mik�zben v�dj�k a k�rnyezetv�delmi �rt�keket, egy�ttal figyeln�nk kell arra, hogy az orsz�gnak az eur�pai uni�s �s hossz� t�v� �rdekeit is figyelj�k. Teh�t ugye arra visszakanyarodva, ami az el�z� k�rd�s volt, hogy �n ebben hiszek-e? Igen, hiszek abban, hogy hossz� t�von a k�rnyezetv�delmi beruh�z�sok megt�r�lnek �s gazdas�gosak is azt gondolom, �s hiszek abban is �s ezt fontosnak tartom, hogy r�vid t�von viszont Magyarorsz�gon egy gyors megold�sokat is kell produk�lnia az�rt, hogy a k�lts�gvet�si egyens�lyt helyrehozzuk. Egy�bk�nt ami pedig a t�megk�zleked�sre vonatkozott k�rd�s �s a Tisz�val, illetve a foly�kkal kapcsolatos k�rd�s, �n azt gondolom, hogy ebben is egyet�rt�s van k�zt�nk, hogyne. Magyarorsz�gnak komoly figyelmet kell ford�tani �s energi�kat arra, hogy a t�megk�zleked�st fejlessze, a vas�th�l�zatnak a fejleszt�se is egy fontos k�rd�s, de azt is l�tni kell, hogy a m�sik oldalon persze, hogy vannak olyan vas�ti vonalak, amelyeknek a fenntart�sa f�l�sleges p�nz �s azt a p�nzt, amit egy�bk�nt erre ford�tunk, �rtelmes k�rnyezetv�delmi beruh�z�sokra lehetne, meg programokra ford�tani, megjegyzem.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - K�zbevethetek egy k�rd�st?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Egy pillanat, de az�rt m�g szeretn�k, miel�tt m�g k�zbevetett k�rd�s lesz m�g egy m�sik k�rd�sre kit�rni, mert J�vor Benedeknek egy j�val el�z� k�rd�s�re nem v�laszoltam �s ez egy nagyon l�nyeges, fontos szempont, hogy ugye maga a k�rnyezetv�delemnek az �gye az hogyan jelenik meg a politik�nkban, a gondolkod�sm�dunkban? Nekem az a meggy�z�d�sem �s �n ezt a miniszteri feladatot is t�bbek k�z�tt ez�rt v�llaltam el, mert �n nem egy �gazati �rdeket akarok k�pviselni, hanem pontosan azt a szeml�letm�dot, amit itt pr�b�lunk megfogalmazni ebben a besz�lget�sben is, azt a szeml�letm�dot, ami egy k�rnyezettudatos szeml�letm�d �s amely szeml�letm�dnak az eg�sz korm�ny politik�j�t, a parlament politik�j�t, a t�rsadalom gondolkod�s�t �t kell hatni. �n szeretn�m megv�ltoztatni a gondolkod�sm�dunkat ezekr�l a k�rd�sekr�l. Teh�t ez nem egy �gazati k�rd�s, hanem val�ban a j�v�nek a k�rd�se. Annak a k�rd�se, hogy 10, 20, 30 �v m�lva a most feln�vekv� gyerekeinknek, unok�inknak milyen lesz az a Magyarorsz�g, amiben majd �lnek, milyen lesz az a k�rnyezet, amelyben �lnek. Ez egy nagyon l�nyeges k�rd�s. �n ezt a felel�ss�get szeretn�m felkelteni a politik�ban �s a magyar t�rsadalomban. Ez a legl�nyegesebb k�rd�s szerintem.

Mv.: - Ami a politik�t illeti feltehetek egy szemtelen k�rd�st �s ut�na adom Andr�snak?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Felt�tlen�l.

Mv.: - Ha most v�gre a k�lts�gvet�sben n�mi t�bblet van az eddigi hi�nyok helyett �szint�n k�pes az�rt harcolni, hogy ebb�l a t�rca �s a k�rnyezetv�delem, k�rnyezet �v�sa is r�szes�lj�n?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Hogyne, term�szetesen, hogy harcolni fogunk �rte. �n �s a munkat�rsaim t�bbek k�z�tt erre sz�vetkezt�nk.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Nem, azt gondolom, hogy szakpolitikusk�nt azt tudom mondani, hogy �ri�si es�ly van most Fodor G�bor kez�ben �s nem megel�legezni akarom a bizalmat csak �s kiz�r�lag, hanem azt mondom, hogy � lehet most az els� olyan magyar k�rnyezetv�delmi miniszter a miniszterek sor�ban, aki nagy politik�v� tudja tenni a sz� nemes �rtelm�ben a k�rd�sk�rt, az�rt, mert megvan a politikai s�lya �s befoly�sa, ellent�tben egy Pers�nyi Mikl�ssal vagy egy Pep� P�llal, vagy csak a Fidesz id�szak�t eml�tsem. A m�sik pedig, hogy t�nyleg arr�l van sz�, nemcsak k�lts�gvet�si k�rd�s ez, lesz-e a Paksi Atomer�m� �lettartam hosszabb�t�sa vagy 12 sz�ler�m� helyett lesz-e 6000 darab Magyarorsz�gon? Bocs�nat, ugyan�gy, mint Ausztri�ban vagy N�metorsz�gban. Ebbe az ir�nyba elmenni az orsz�g sors�t fogja meghat�rozni, nemcsak k�rnyezetv�delmi tekintetben, nemcsak energia ell�t�s tekintet�ben, hanem a j�v�j�t tekintve. Teh�t van-e olyan v�zi�ja a miniszter �rnak, amelyet politikusk�nt a s�ly�n�l fogva meg tud val�s�tani l�p�senk�nt.

Mv.: - Ha m�r enn�l a konkr�t p�ld�n�l vagyunk �mon Ad�t k�rdezem, ez nem �lom?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Ez egy�ltal�n nem �lom. Egy�bk�nt �n, miut�n a miniszter �r m�r egy eg�sz napja m�k�dik ebben a poz�ci�j�ban csak arra tudtam hagyatkozni, amit a saj�t programj�ban, az eln�ki programj�ban le�rt �s ebben �n szerintem el�g sok hib�s sz�m van. Teh�t az�rt majd arr�l nem is tudom, �n hoztam egy diagramot, hogy az els�t esetleg be lehet mutatni, mert ...

Mv.: - Csapjunk bele, mutassuk be, magyar�zza el, melyiket, mert kett�t hozott.

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Igen, mert az a helyzet ...

Mv.: - Melyiket l�ssuk el�sz�r?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Az els�t, az egyest.

Mv.: - Teh�t sorrend szerint, ahogy a pendrive-on volt az egyest.

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Hogy arr�l besz�lj�nk, ami itt le van �rva �s arra reag�ljunk. Ugye itt ez egy viszonylag bonyolult diagram, de az�rt el�g egy�rtelm�en l�tszik, hogy az els� nagy oszlop az a napenergia potenci�lt jelzi.

Mv.: - K�k.

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Nem, h�t az a sok egym�s mellett.

Mv.: - Ez a napenergia potenci�l.

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - A m�sodik a sz�lenergi�t, a harmadik pedig a biomassz�t. Ehhez k�pest minden egyes ilyen szakpolitikai anyagban legink�bb a biomassza potenci�l a kit�r�si pont �s h�t l�tszik, hogy az�rt a nagys�grendek ...

Mv.: - Bocs�nat, hadd magyar�zzam el, ha �n j�l �rtem �s akkor a n�z�k is val�sz�n�leg j�l �rtik. A h�rom csoport, a h�rom els� oszlopcsoport, amir�l besz�lt azt jelzi, hogy mekkora lehet�s�g van energia kinyer�s szempontj�b�l els�k�nt a nap, m�sodikk�nt a sz�l, harmadikk�nt a biomassza, mint energiaforr�sb�l �s a t�bbi az ...

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - �gy van �s a legutols� oszlop pedig azt jelzi, hogy �ppen most egy �vben nagyj�b�l mennyi energi�t haszn�l fel az orsz�g.

Mv.: - Mi a k�vetkeztet�se?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Az a k�vetkeztet�sem, hogy a biomassza b�r nagyon fontos �s a vid�k sz�m�ra t�nyleg egy kit�r�si pont, de a meg�jul� energi�k szempontj�b�l nem a kit�r�si pont Magyarorsz�gon. Val�sz�n�leg a napenergia az egy nagyon fontos dolog. �s, hogy egy m�sik olyan dologr�l besz�ljek, ami viszont egy�ltal�n nincsen ebben a pap�rban, az maga az energia hat�konys�g, az az energia, amit nem fogyasztunk el. A kettes �br�n azt szeretn�m megmutatni, hogy az elm�lt 30 �vben az Eur�pai Uni�ban a fels� z�ld, s�t�tz�ld, m�regz�ld has�b azt mutatja, hogy mennyi energiahat�konys�gi potenci�lt haszn�lt ki az Eur�pai Uni�.

Mv.: - Ezt most nem �rtem. Akkor ezt picit ford�tsuk le. Teh�t?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Ez azt jelenti, hogy ennyi energi�val kevesebbet haszn�lunk most. Teh�t, hogy ha olyan fejletts�gi szinten, technol�giai szinten lenn�nk, mint a '70-es �vekben, akkor m�sf�lszer annyi energi�t haszn�ln�nk, mint most.

Mv.: - J� �s ez mit magyar�z?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - Tessz�k ezt �gy egy�bk�nt, hogy igaz�n komoly hat�konys�gi int�zked�sek, korm�nyprogramok nem nagyon voltak.

Mv.: - J�. Mi a k�vetkeztet�s?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - �n azt akarom ezzel demonstr�lni, hogy a magyar gazdas�gnak is �s a magyar energia felhaszn�l�snak is az egyik legnagyobb kit�r�si pontja az energia hat�konys�g, amir�l nagyon sokan nagyon sokf�l�t besz�lnek, de �ltal�ban az ez�rt val� tettek hi�nyoznak �s az ezek�rt val� forr�sok a korm�nyzat r�sz�r�l hi�nyoznak szemben azzal a 100 milli�rdos g�z�r t�mogat�ssal, amit ugye a korm�ny gyakorlatilag minden �vben kiutal �s ezzel a sz�ndioxid kibocs�jt�st gyakorlatilag t�mogatja.

Mv.: - Ada, az�rt itt most tegy�nk egy pontot, j�, tegy�nk, egy kicsit nagy csomag volt, �gyhogy erre att�l tartok, hogy r�szletes v�laszba belebonyol�dunk, egy kicsit unalmass� v�lunk, nem?

�mon Ada, az Energia Klub igazgat�ja: - J�, bocs�nat.

Mv.: - Lesz-e Paks, ez a k�rd�s?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Egy dolgot hadd mondjak, akkor k�t dolgot hadd mondjak. Sz�val az egyik, hogy nagyon k�sz�n�m �mon Ad�nak ezeket a rendk�v�l �rdekes t�bl�zatokat, mert t�nyleg nagyon �rdekesek voltak. Annyit hadd mondjak, hogy volt egy megjegyz�se k�zben �s ezt szeretn�m meger�s�teni, hogy teljesen �gy van �s engem meggy�z�tt ezzel, hogy val�ban p�ld�ul a napenergia az egy fontos kit�r�si pont lehet, de szeretn�m hangs�lyozni, hogy az a megjegyz�s, amit mondott a biomassz�val kapcsolatban arra utalt, hogy ez egy�ttal a vid�kfejleszt�snek egy fontos k�rd�se �s ezt megint szeretn�m hangs�lyozni, hogy a k�rnyezetv�delmet szerintem nem egyszer�en �gazati k�rd�sk�nt kell tekinten�nk, hanem l�tnunk kell, hogy sz�mtalan fontos ter�lettel az �let�nkkel kapcsolatban, az orsz�ggal kapcsolatban, a korm�nyz�ssal kapcsolatban, nagyon szoros �sszef�gg�sben van �s ez�rt mindegyikre hangs�lyt kell helyezn�nk, term�szetesen a biomassz�ra is, term�szetesen a napenergi�ra �s a sz�lenergi�ra. �gyhogy �n ezt ...

Mv.: - Szolg�lati k�zlem�nyt k�zben el kell mondanom, hogy egyszerre n�gy kis kezecsk�t l�tok, �t, tess�k megsz�lalni.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen, akkor gyorsan befejezem, hiszen L�nyi Andr�s egy rendk�v�l hossz� �s bonyolult k�rd�st tett fel nekem ezzel, hogy lesz-e Paks kett�. Nos, ennek a r�szleteibe most nyilv�n nem lenne �rdemes belemenn�nk arra vonatkoz�an, hogy milyen �rvek sz�lnak az atomenergia mellett, milyenek nem. �n annyit hadd mondjak, hogy �n azt gondolom, hogy mint sok helyen a vil�gban az a helyes, hogy ha ez a k�rd�s napirendre ker�l majd �s egyre k�zelebb vagyunk hozz�, akkor szerintem err�l az embereknek kell d�nteni �s oda kell jutnunk, hogy err�l legyen egy tisztess�ges, mindenkit �rdemben bevon� vita a magyar t�rsadalomban �s szerintem a magyar t�rsadalom mondja ki.

Mv.: - Elmegy�nk n�pszavazni?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Szerintem a magyar t�rsadalom nyugodtan kimondhatja ezzel kapcsolatban az igent vagy a nemet.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - �gy van.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - �n nem hiszem, hogy �retlennek k�ne tekinten�nk az embereket.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Olyan j� �j minisztereket hallgatni. Tele vannak ilyen �g�retekkel. K�v�ncsi vagyok, hogy k�t-h�rom �v m�lva hol tartunk majd ezzel.

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - Bocs�nat, �n ahhoz szeretn�k ...

Mv.: - Erzs�bet parancsnoljon.

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - Igen, �n a miniszter �r els� fel�hez szeretn�k kapcsol�dni, amikor arr�l besz�lt, hogy �tt�r�st szeretne a korm�nyban, a korm�nyzati politik�ban. �n azt gondolom ehhez a k�rnyezetpolitik�ban gy�keres v�lt�sra van sz�ks�g, mert gyakran h�vjuk magunk k�z�tt manaps�g a k�rnyezetv�delmi t�rc�t fejleszt�si miniszt�riumnak, mert az elm�lt �vekben gyakorlatilag a k�rnyezetv�delmi t�rca csak arr�l sz�lt, hogy hogyan lehet az eur�pai uni�s p�nzeket fogadni �s j� nagy beruh�z�sokra elk�lteni, amelyeknek nem vizsg�lta meg igaz�n a miniszt�rium a k�rnyezeti hat�s�t. Mi azt gondoljuk, hogy a m�r elk�sz�lt �s tervezett beruh�z�sokb�l is j� n�h�ny komolyan k�rnyezetterhel� beruh�z�s lesz. Teh�t ezeket v�gig kellene ...

Mv.: - P�ld�ul?

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - H�t p�ld�ul ezek a region�lis hullad�k �s szennyv�ztiszt�t� telepek, amelyek vid�ken a kistelep�l�seket csatornozz�k p�ld�ul �ssze, ezeknek v�rhat�, hogy nemcsak komoly k�rnyezeti, hanem szoci�lis vonatkoz�sai is lesznek, hiszen az elk�vetkezend� �vekben nem lesz m�k�d�sre p�nz. Teh�t a lakoss�gra fogj�k terhelni majd ezeket a k�lts�geket is.

Mv.: - Na de bocs�nat, hogy ha ezek nem �p�lnek meg, akkor maradnak a p�ceg�dr�k?

Schmuck M�ria, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - Nem, nem azt mondj�k a k�rnyezetv�d�k, hogy ezek ne �p�ljenek meg, de nem biztos, hogy ugyanezzel a technol�gi�val kell, nem biztos, hogy a kistelep�l�seket �ssze kell csatorn�zni, hanem kis m�ret� k�rnyezetbar�t megold�sokat, ...

Mv.: - Ja, hogy t�l nagy telepeket �p�tenek.

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - �gy van, k�rnyezetbar�t megold�sokat kell v�lasztani. Teh�t ezeket v�gig kell gondolni az elk�vetkezend� h�t �vben. M�g annyit szeretn�k hozz�tenni, hogy azok a t�telek, amire utalt a miniszter �r az Eur�pai Uni� k�rnyezetpolitik�j�ra, teh�t hogy a k�rnyezeti szempontokat, k�vetelm�nyeket be kell �p�teni m�s �gazatoknak a programjaiba, ez egy�ltal�n nem t�rt�nt meg. Felsz�mol�dott az elm�lt �vekben a k�rnyezeti nevel�s, oktat�s, voltak ilyen forr�sok a miniszt�riumban. Null�ra �r�dott. Megromlott a civil szervezetekkel val� egy�ttm�k�d�s, teh�t a t�rca j� ideje m�r nem tudta maga mellett a k�rnyezetv�d� szervezeteket. Ezek csak p�ld�k arra, hogy t�nyleg gy�keres v�lt�sra van sz�ks�g.

Mv.: - Ehhez egy mondatot az�rt hozz�teszek Erzs�bet, hogy az�rt a civil szervezetek, amelyek a k�rnyezetv�delemmel foglalkoznak �gy egyben, ama harmadik helyen �llnak a legt�mogatottabb szervezetek k�z�tt, 430 milli�val.

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek t�rseln�ke: - �n nem a p�nzr�l besz�ltem, �n az egy�ttm�k�d�sr�l besz�ltem.

Mv.: - J�, csak a t�mogat�st eml�tettem meg. J�. Igen, Szil�gyi �r?

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - �n is egyet�rten�k ezzel, hogy hajlamosak vagyunk mindig infrastrukt�r�ban gondolkodni, teh�t lesz-e atomer�m�, lesz-e szem�ttelep, vagy szem�t�get�, biomassza er�m�.

Mv.: - Ezek konkr�t k�rd�sek.

Szil�gyi L�szl�, a Humusz eln�ke: - Konkr�tak, de lehet, hogy nem ezen a szinten kellene ezen, nem biztos, hogy erre van nek�nk sz�ks�g�nk. Egyszer a minisztereln�k �r az Orsz�gos K�rnyezetv�delmi Tan�csban �gy tette fel a k�rd�st, hogy most infrastrukt�r�ba fektetj�k ezt a rengeteg eur�pai uni�s p�nzt, vagy pedig kult�r�ba? �n azt gondolom, hogy k�rnyezetkult�r�ba kellene befektetni. Itt akkor t�z-h�sz �v m�lva nem lenne ilyen szemetes ez az orsz�g, mert sz�gyenletes, ahogy kin�z, nem haszn�ln�nk ennyi energi�t, �s nem �gy haszn�ln�nk az energi�t, nem pazaroln�nk a vizet, stb. Teh�t �n azt gondolom, hogy nem felt�tlen�l infrastruktur�lis k�rd�s a k�rnyezetv�delem, hanem kultur�lis k�rd�s �s �n nagyon �r�l�k annak a megjegyz�snek, amit miniszter �r mondott, hogy itt a t�rsadalom �ltal�nos k�rnyezettudatoss�g�t �s a politika k�rnyezettudatoss�g�t k�v�nja emelni. K�rd�s, hogy ezt milyen m�dszerekkel lehet megtenni.

Mv.: - Ugyanakkor az egy ellentmond�s ebben, hogy az Eur�pai Uni� nem t�mogat teoretikus terveket, hanem konkr�tumokat t�mogat. S�t, sz�mon k�r. Azt mondja p�ld�ul az EBRD k�rnyezetv�delmi el�ad�ja, hogy m�r most el�re megr�ja a magyar korm�nyt, hogy �vente majd megp�ly�zhat� 5 milli� eur�, amely ugye alternat�v energia vagy z�ld energia forr�sokra ford�tand�, ebb�l a korm�ny m�r eleve 1 %-n�l kevesebbet akar erre ford�tani. Teh�t az EBRD, a bizotts�g nagyon konkr�t k�rnyezetv�delmi, energetikai beruh�z�sokat t�mogat �s nem hajland� k�zoktat�st t�mogatni, ez egy ilyen, ezen neh�z �tl�pni. Tess�k.

J�vor Benedek, a V�degylet sz�viv�je: - Teh�t �n csatlakozn�k ahhoz, amit a Szil�gyi L�szl� mondott. Teh�t itt a strukt�ra a k�rd�s. Ez t�nyleg egy ilyen horizont�lis dolog. Nem arr�l van sz�, hogy most tudunk-e m�g egy kis p�nzt ker�teni k�rnyezetv�delemre, vagy att�l lesz majd j� k�rnyezetv�delem, hogy m�g egy kis p�nzt kiharcolunk. Vannak olyan ter�letek, ahova sajnos t�nyleg oda kell rakni azt az egy, k�t, h�rom, n�gymilli�rd forintot, amit nem lehet abb�l kisp�rolni. De igaz�b�l horribilis �sszegek mozognak ezen a p�ly�n �s elk�peszt�en rossz szerkezetben ker�lnek elk�lt�sre k�rnyezeti szempontb�l, fenntarthat�s�gi szempontb�l nagyon rossz hat�sfokkal �s nagyon rossz k�vetkezm�nyekkel. Ennek egy jele, hogy Magyarorsz�g fejleszt�si politik�ja hogyan alakul ki, ak�r csak az erre vonatkoz� tervek id�ben, a nemzeti fenntarthat�s�g, fejl�d�si strat�gia az utols�, amelyik elk�sz�l ebben a sorban. M�r van �j Magyarorsz�g fejleszt�si terv, meg mindenf�le ilyen olyan terv, meg v�grehajt�s, meg kis strat�gia, meg nagy strat�gia van �s az, amire az eg�sznek alapulnia k�ne, a hullad�kgazd�lkod�s egy olyan elgondol�s szerint �p�lj�n fel, ami hossz� t�von meg�ri �s az a p�nz, ami bej�n az orsz�gba az Uni�b�l az ezekre a c�lokra legyenek, hogy az energetika �gy �p�lj�n f�l, hogy a term�szetv�delmi int�zm�nyek, sz�val az eg�sz �gy �p�lj�n fel az ezt megalapoz� fenntarthat� fejl�d�si strat�gi�nak most fog elindulni a t�rsadalmi vit�ja. Ez egy nonszensz, �gy nem lehet egy fenntarthat� strukt�r�t kialak�tani �s az nem a miniszt�rium k�rd�se, hanem megint csak azt tudom mondani, hogy az eg�sz korm�nyzati hozz��ll�snak a k�rd�se.

Mv.: - J�, elj�tt a v�laszoknak az ideje szerintem, megtoldom eggyel. A V�s�rhelyi tervet a korm�ny �ll�t�lag k�sz�l 25 �ves hossz� t�vra kitolni ennek megval�s�t�s�t. M�ris �l�nk tiltakoz�s van a Tisz��rt agg�d� civil szervezetek r�sz�r�l, hogy a nagyon hektikus id�j�r�sban �jabb �rhull�mok teljesen t�nkre fogj�k tenni a Tisza p�ly�t, ha a V�s�rhelyi tervet nem kezdik el megval�s�tani. �n� a sz�.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Nos, hadd kezdjem azzal, hogy szinte az �sszes felvet�s �sszefoglalhat� egy l�nyeges t�mak�rben, nevezetesen abban, hogy l�tezik-e olyan strat�gia, aminek ment�n gondolkodva be tudjuk helyezni ebbe a strat�gi�ba azokat az elemeket, amelyekr�l besz�lt�nk, az energia k�rd�s�t, a hullad�k k�rd�s�t, a fenntarthat� fejl�d�snek a k�rd�s�t. �n ez�rt is mondtam r�gt�n a hivatalom elfoglal�sakor azt, hogy �n szeretn�k hangs�lyt fektetni arra, hogy legyenek a t�rca m�g�tt, legyen legal�bb, ne is t�bbes sz�mot haszn�ljunk, legyen olyan h�tt�r int�zm�ny, amelyik kifejezetten ezzel foglalkozik, annak a strat�gi�nak a kialak�t�s�val, amely hi�nyzott az elm�lt �vekben �s amely strat�gia k�pes �sszefogni ezeket a k�l�nb�z� ir�nyba diverg�l� sz�lakat, amelyekr�l itt most besz�l�nk. Ezt �n nagyon l�nyegesnek tartom �s megjegyzem, v�rom is a jelenl�v�knek a munk�j�t e t�ren. �gyhogy itt nyitott kapuk lesznek �s nagyon rem�lem, hogy egy�tt tudunk m�k�dni. biztos lesz egy csom� vit�nk is, de erre sz�ks�g van. A V�s�rhelyi tervvel kapcsolatban, a V�s�rhelyi tervre hangs�lyt szeretn�k fektetni. �n azt akarom, hogy �tgondoljuk, �s �tn�zz�k a V�s�rhelyi tervet, mi�rt van az, hogy ez egy nagyon fontos �s l�nyeges terv, hiszen tudjuk azt, hogy az �rv�zzel kapcsolatban, a Tisz�val �s a Tisz�hoz kapcsol�d� v�zgy�jt� ter�lettel kapcsolatban jelent�s �s fontos beruh�z�sok k�sz�ln�nek a V�s�rhelyi terv keretein bel�l.

Mv.: - �s jelent�s a lemarad�s.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - �s jelent�s a lemarad�s, �gy van.

Mv.: - Kett� �p�l a hatb�l p�ld�ul a v�zt�roz�k k�z�l.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Jelent�s a lemarad�s. Megjegyzem ez �sszef�gg�sben van azzal, amir�l m�r az el�bb besz�lt�nk itt L�nyi Andr�s k�rd�se kapcs�n, hogy egy�bk�nt az orsz�gnak a p�nz�gyi helyzete milyen. �n azt gondolom, hogy ebben a szitu�ci�ban is van mozg�ster�nk. �gyhogy mi ezt �t fogjuk gondolni, �t fogjuk vizsg�lni �s mindenk�ppen szeretn�nk egy lend�letet adni a V�s�rhelyi tervnek is.

Mv.: - Luk�cs �r el�sz�r �s azt�n L�nyi Andr�s.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - P�ld�t szeretn�k arra mondani, hogy lehet a k�rnyezetet v�deni, energi�t megtakar�tani, bev�telre szert tenni �s gazdas�gilag is j�t tenni az orsz�gnak.

Mv.: - Ezt j� hangosan mondja, mert ez biztosan nagyon j� �tlet lesz.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Ha megn�zz�k, hogy mennyi energi�t fogyaszt egy tonna egy kilom�terre val� elsz�ll�t�sa a vas�t �s egy neh�z teherg�pkocsi, akkor t�zszeres a k�l�nbs�g, ugye t�zszer t�bbet haszn�l a k�z�t. Ezzel szemben a k�z�ton folyamatosan n�vekszik a forgalom, mivel nem fizettetik meg azokat a k�lts�geket, amiket okoznak. Tavaly k�tmilli� 600.000 k�lf�ldi kamion sz�guldott �t az orsz�gon, gyakorlatilag semmit nem fizetnek. 100 milli�rdos k�rokat okoznak az utakban, a k�rnyezetben.

Mv.: - Most m�r fizetnek.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Minim�lisat, az aut�p�lya d�jat legfeljebb, ha egy�ltal�n azt megfizetik, azzal is komoly gondok vannak. 3000 forintot legfeljebb alkalmank�nt �s okoznak t�bb t�zezer forint k�rt egy alkalommal.

Mv.: - Az�rt h�dp�nzt nem fog Magyarorsz�g az Uni�ba, hogy be tetszett ide tenni a l�b�t, akkor fizessen. Teh�t az�rt ezt nem �rtem.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Szerkeszt� �r, az�rt van ilyen orsz�g. P�ld�ul Sv�jc, ahol az �sszes tranzitba, nemcsak Sv�jc, hanem Ausztria, N�metorsz�g.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Eln�z�st, nemcsak Sv�jc, Ausztri�ban, Csehorsz�gban fizetni kell a kamionoknak, term�szetesen a belf�ldieknek, k�lf�ldieknek.

Mv.: - Magyarorsz�gon is fizetni kell.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Igen, az aut�p�lya d�jat legfeljebb. Az semmi, az nulla ahhoz k�pest, Ausztri�ban �tsz�r magasabb d�jat kell fizetni, vagy m�g magasabbat, ...

Mv.: - �s akkor kevesebb lesz a kamionforgalom, kisebb lesz.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Egyr�szt kevesebb lesz a kamionforgalom, m�sr�szt komoly bev�tel lesz. A vas�tnak nagyobb forgalma lesz. Teh�t kevesebb t�mogat�st kell adni a vas�tnak.

Mv.: - De h�t versenyhelyzet van tudom�som szerint, Magyarorsz�gon a vas�ti sz�ll�t�st, az �rusz�ll�t�st �ppen, hogy prefer�lja az �llam, fejleszti.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - A vas�ti �rusz�ll�t�st nem. Meg kell n�zni, hogy mennyit kapott a vas�ti �rusz�ll�t�s, mennyit kapott a k�z�ti �rusz�ll�t�s, mondjuk az aut�p�lya �p�t�sekt�l �s egy�b rejtett t�mogat�sok.

Mv.: - �rtem, h�t akkor ezt meg kell n�zni, ehhez itt nincs szak�rt�nk.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - A vas�ti �rusz�ll�t�st�l folyamatosan vont�k el a p�nzeket az elm�lt, csak egy adatot mondok, egy 2003-as adatot, 13 milli�rd forint nyeres�ge volt 2003-ban, az �llam 200 hagyott meg.

Mv.: - �s mennyi a mag�n�rdek ebben? A vas�ti �rusz�ll�t�sba m�r bel�pett a priv�t szf�ra.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Most bel�pett, igen, most m�r kezd bel�pni val�ban.

Mv.: - J�, vas�t, �t, Andr�s.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Meger�s�tem Luk�cs Andr�s �szrev�tel�t, teh�t takar�koss�g ide-oda, rengeteg p�nz meg k�rnyezetv�delemre �s �n f�lek ett�l egy kicsit ett�l a konjunkt�r�t�l. Ugye itt nem hagyhatjuk sz� n�lk�l, sz�ba ker�lt a biomassza. Most Magyarorsz�gon egy meg�jul� energiaforr�s, eur�pai uni�s t�mogat�s van r�, rengeteg p�nzt k�lt�nk arra, hogy az ipari mez�gazdas�got, a mez�gazdas�gi nagy�zemet b�ztassuk �s finansz�rozzuk arra, hogy repc�t termeljenek. Majdnem annyi benzin kell a bioetanol el��ll�t�s�hoz, mint amennyi a v�g�n kij�n bel�le. Az eg�sz arra j�, hogy ezt az ipari mez�gazdas�got t�mogassuk. Vagy egy m�sik ...

Mv.: - Bocs�nat, ez olyan nagy baj?

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Nagyon nagy baj, mert hogy ha ezt a p�nzt ezt a k�rnyezetbar�t mez�gazdas�gra, olyan munka intenz�v, teh�t a kisgazdas�gokat is t�mogat� mez�gazdas�gi kult�r�kra ford�tan�nk, amelyek nagyon j�l eladhat�k az eur�pai piacon sokkal jobban j�rna vele az orsz�g, rosszabbul j�rn�nak ezek a nagybirtokosok. A m�sik hasonl� t�rt�net ugye ...

Mv.: - De h�t az�rt bocs�nat, a k�olaj sz�rmaz�kok t�meges felhaszn�l�s�t a vil�gon minden�tt szeretn�k cs�kkenteni �s ez m�sk�pp nem nagyon megy.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt Mozgalom eln�ks�gi tagja: - Azt mondom, hogy ezzel nem siker�lt a k�olaj sz�rmaz�kokat cs�kkenteni, sokkal ink�bb lehetne a sz�l, nap, stb., cs�kkenteni. A m�sik, biomassza �s biomassza k�z�tt nagy k�l�nbs�g van. Hogy ha energia �ltetv�nyeket �ltetn�nk oda, ahol m�r �gy sem �rdemes gabon�t termelni, akkor azt nagyon d�jazn�m. Egy�bk�nt mindenfajta erd�s�t�st d�jazn�k. Ehelyett mi t�rt�nik Magyarorsz�gon? Biomassza c�m�n �getnek el olyan �rt�kes erd� �llom�nyokat, m�g v�dett ter�leteken is a rossz nyelvek szerint, saj�t szememmel l�ttam, amelyeknek eg�szen m�s felhaszn�l�sa volna vagy �ppens�ggel h�t azokat a term�szetv�delmi szolg�ltat�sait k�ne az erd�nek �rizni. Fenntarthat�-e az, hogy Magyarorsz�gon el�gess�k az erd�ket biomassza c�m�n?

Mv.: - Bocs�nat, nem fanyesed�ket �s nem �rt�ktelen f�t �getnek, hanem �rt�kes erd�ket v�gnak ki �s �getnek el energiatermel�s ...

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Sz� szerint ezt �ll�tom �s err�l ma m�r van tudom�nyos felm�r�s.

Mv.: - Aha, ez mondjuk el�g s�lyos.

L�nyi Andr�s, az �l�l�nc Magyarorsz�g�rt eln�ks�gi tagja: - Ez nagyon durva dolog, igen. Err�l tud a miniszter is.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - Korm�nyzati szinten �s t�nyleg ebben igaza van a hozz�sz�l�knak, hogy korm�nyzati szinten van-e olyan d�nt�s �s van-e embernek olyan befoly�sa, hogy ezeket a struktur�lis k�rd�seket meg tudja v�ltoztatni? Ugyanis nem mindegy, hogy olyan t�rv�nyek sz�letnek, rendeletek a gazdas�gi t�rc�n�l p�ld�ul, hogy az erd�irt�s �s erd��get�s az ker�l �llami szinten t�mogat�sra. Nem mindegy, hogy a k�zleked�si ter�leten megint csak a gazdas�gi t�rc�t egy K�ka nev� ember t�rc�j�t emlegetn�m, olyan d�nt�sek sz�letnek, hogy nem a vas�t t�mogat�sa, hanem b�jtatottan a kamionon t�rt�n� �rusz�ll�t�s t�mogat�sa t�rt�nik. Teh�t ebben a tekintetben Fodor G�bornak el�sz�r Baja Ferenc ut�n, aki egy szint�n befoly�sos politikus volt �s igenis �tt�r�st �rt el abban az id�szakban a k�rnyezetv�delem ter�let�n azt kell mondanom, hogy itt az es�lye, hogy a korm�nyzatot z�ld�tse, ha szabad ezt mondan�m �s ...

Mv.: - L�t-e ilyen es�lyt?

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - ... nagypolitikai szintre emelje a k�rnyezetv�delem �gy�t.

Mv.: - L�t-e konkr�tan ilyen es�lyt, ilyen jelent�s gazdas�gi lobbik eset�n?

Schmuck Erzs�bet, a Magyar Term�szetv�d�k Sz�vets�g�nek eln�ke: - Ehhez kapcsol�d�an szeretn�k �s mondani n�h�ny sz�t, nevezetesen arr�l, hogy miniszter �r mondotta, hogy egy strat�gi�t kell el�sz�r alkotni. H�t �n azt gondolom ennek a strat�gi�nak a nemzeti fenntarthat� fejl�d�s strat�gi�nak kellene lenni, amir�l tudni kell, hogy az Eur�pai Uni� tagorsz�gai k�z�l ma m�r csak Magyarorsz�gnak nincs meg a strat�gi�ja, teh�t az �sszes t�bbi orsz�g elk�sz�tette �s h�rom �vvel ezel�tt Pers�nyi miniszter �r �nk�nt �s dalolva �tadta ennek a feladatnak az elk�sz�t�s�t, koordin�l�s�t a Nemzeti Fejleszt�si �gyn�ks�gnek. Ilyenre nincs Eur�pai Uni�ban p�lda, hogy egy ilyen t�pus� hivatal koordin�ljon egy nemzeti fenntarthat� fejl�d�si strat�gi�t, merthogy a hivatalnak, az �gyn�ks�gnek ugye az az els� sz�m� feladata, hogy az eur�pai uni�s p�nzeket marad�ktalanul fogadja. M�rpedig egy sor olyan eset lesz, amikor ez konfliktusba ker�l a fenntarthat�s�g k�rd�seivel. Nyilv�n a fenntarthat�s�g k�rd�sei fognak h�trasorol�dni. Teh�t a k�rd�sem az, hogy a miniszter �r mit gondol ezzel kapcsolatosan tenni, hogy hogyan tudja j� helyre visszaszerezni ezt a feladatot? �s m�g egy utols� gondolat ehhez, az �sszes, szinte �sszes eur�pai uni�s tagorsz�gban van valamilyen nemzeti fenntarthat� fejl�d�s�rt tan�cs, vagy bizotts�g, vagy koordin�ci�s szervezet, amely nemcsak a korm�nyzatot, hanem a t�rsadalmi szerepl�ket is mag�ba foglalja. Az Uni� a meg�jult strat�gi�ban, fenntarthat� fejl�d�s strat�gi�ban k�rte azokat az orsz�gokat, amelyeknek m�g nincs �s nincs ilyen tan�csa vagy bizotts�ga, hogy �ll�tsa fel, seg�tend�n a nemzeti strat�gi�t elk�sz�teni. Magyarorsz�gon nincsen.

Mv.: - K�sz�nj�k. Az a k�rd�s, hogy Magyarorsz�gon ilyet fel tud-e �ll�tani �s a miniszter �r ebben tud-e l�pni? Na h�t akkor kezdj�k visszafel�, mert utols� �t percn�l tartunk, ezt jelzem. Megpr�b�lunk t�teles v�laszokat kicsikarni.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen, kezdj�k visszafel�. A javaslat kit�n�, �r�l�k neki, m�rmint ennek a bizotts�gnak a fel�ll�t�s�r�l. Meg fogom fogadni �s ut�na fogunk n�zni ennek. Megpr�b�ljuk megcsin�lni. Szerintem siker�lni fog a dolog. A m�sik ugye, hogy mi a helyzet a strat�gi�val, �n ebbe bele akarok sz�lni.

Mv.: - Visszaszerezni.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Ebben �n bele akarok sz�lni, ez a hat�rozott sz�nd�kom. Azt gondolom, hogy ebbe a K�rnyezetv�delmi Miniszt�riumnak �s annak a gondolkod�sm�dnak, amit �n k�pviselni akarok, ott a helye �s le kell tenni a n�vjegy�t ebben az �gyben. Szeretn�nk n�h�ny megjegyz�st tenni m�g a vit�ban elhangzottakra. Azt vil�gosan le akarom sz�gezni, hogy �n az emberek gondolkod�sm�dj�ban is szeretn�k v�ltoz�st el�rni �s a h�tk�znapi embert is szeretn�m meggy�zni arr�l, hogy �rdemes nekik megtenni bizonyos l�p�seket az�rt, hogy a j�v� az olyan legyen, mint amilyet szeretn�nk, a fenntarthat� fejl�d�s val�ban a sz� nemes �rtelm�ben fenntarthat� legyen, a k�rnyezetv�delem az val�ban arr�l sz�ljon, hogy a k�r�l�tt�nk l�v� vil�g az egy meg�rzend� �rt�k ...

Mv.: - Ma olvastam �ppen, hogy a magyarorsz�gi nagyv�rosok lak�i egyre jobban szelekt�v szem�tgy�jt�sre �lltak �t, tetszik nekik. M�rhet� eredm�ny.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Sz�mtalan olyan apr� l�p�s van szerintem ,ami a h�tk�znapi �let�nkben megtehet�. Ahogy J�vor Benedek fogalmazott egy�bk�nt el�z�leg egy gondolat kapcs�n, nagyon fontosak ezek a p�nzek, amelyek �rkeznek az Eur�pai Uni�b�l, nemcsak Benedek mondta ezt, sokan megeml�tett�k m�r itt ebben a vit�ban, nagyon fontosak. �r�l�nk neki, hogy ilyen rendk�v�l jelent�s �sszegek �rkeznek a k�rnyezetv�delembe.

Mv.: - �rkezhetnek.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Val�ban �t kell gondolni, hogy �rtelmesen hogyan haszn�ljuk fel, de sz�mtalan olyan apr� l�p�s van, amit meg lehet csin�lni en�lk�l is. Teh�t nem szabad kishit�nek lenni szerintem ebben a k�rd�sben. Egy csom� dolgot meg tudunk csin�lni, nemcsak hatalmas p�nzek kellenek hozz�. Ez sokszor egy ilyem lusta strat�gia, hogy azt gondoljuk, hogy h�t majd j�nnek a nagy p�nzek, akkor majd ezt-azt meg lehet csin�lni. An�lk�l is sz�mtalan pici, apr� dologban lehet �rteni. Erre mondtam azt, hogy �n a h�tk�znapi embereket is meg akarom gy�zni �s ebbe be kell l�tni, hogy kell �rtelmes kompromisszumokat is tenni. H�t fontos dolog szerintem az etanolnak a bevezet�se p�ld�ul az �zemanyagok ter�let�n, ezt l�nyegesnek tartom, amit Andr�s is feszegetett itt. Persze, ezek nagyon igaz �s fontos dolgok, de a m�sik oldalr�l �n l�nyegesnek �rzem azt, hogy az aut�z�ssal kapcsolatban is tegy�k meg azokat a l�p�seket, amelyeket meg kell tenni az�rt, hogy k�rnyezet bar�tabb legyen mindaz, ami k�r�l�tt�nk van.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - �s nem repc�b�l kell, hanem ott a kukorica, amelyet Magyarorsz�g nagy m�retekben, nagy mennyis�gben termel �vente. Kukoric�t nem t�roltatni kell, hanem p�ld�ul abb�l lehet el��ll�tani azt az etanolt, amelyet igenis ak�r 30-40 % erej�ig bele lehetne keverni minden egyes alkalommal a benzinbe.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen �s erre kiv�l� p�ld�k vannak a vil�gban egy�bk�nt.

Mv.: - Luk�cs Andr�snak el fog zsibbadni a keze. Az utols� h�rom percen bel�l gazd�lkodjunk okosan. J�, egy r�vid k�rd�st k�rek.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Igen, a t�megk�zleked�s fejleszt�s�r�l nagyon ellene hat, hogy folyamatosan emelik a jegyek �s a b�rletek �r�t. Emiatt cs�kken az utasl�tsz�m �s ami m�g furcs�bb, hogy nem sz�rmazik t�bbletbev�tele se a M�V-nak, se a BKV-nak. Azt az �br�n, amit nem biztos, hogy most be tudunk mutatni, de van.

Mv.: - M�r biztos, hogy nem.

Luk�cs Andr�s, a Leveg� Munkacsoport eln�ke: - Azon l�that�. P�ld�ul a M�V-nak az�ltal, hogy megemelt�k janu�rban a jegy�rakat 12 %-al cs�kkent a bev�tele. Teh�t, nemhogy seg�tett volna a helyzeten, hanem romlott.

Mv.: - Miniszter �r, az a feladata, hogy legyen sz�ves cs�kkenteni az �rakat.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Igen, de �n azt gondolom, hogy ez nem c�l, ahogy az Andr�s mondta. Sz�val az�rt abb�l ne induljunk ki, hogy csupa gonosz, elvetem�lt ember �l a korm�nyban �s titokban azon gondolkodnak, hogy hogyan lehetne az�rt lehetetlenn� tenni mondjuk a vas�ti k�zleked�st. Nem ez a helyzet. Itt arr�l van sz�, amir�l besz�lgett�nk eg�sz nap, bocs�nat, eg�sz este.

Mv.: - Napnak t�nt.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - H�t nekem ugye kora reggelt�l mivel ilyen k�rd�sekkel foglalkoztam eg�sz nap �gy t�nik, hogy eg�sz nap. Sz�val ezen az est�n azon besz�lgett�nk, hogy itt egy gondolkod�sm�dr�l van sz�, egy szeml�letm�dr�l �s azon kell els�sorban szerintem v�ltoztatni a korm�nnyal kapcsolatban �s az�rt sz�mtalan j� sz�nd�k� terv tal�n megbicsaklik azon, hogy bizonyos szempontokat, strat�giai fontos tervez�si szempontokat nem vesz�nk figyelembe, amiket nyugodtan be�p�thetn�k �s t�nyleg m�sk�pp n�zn�nek ki ezek a dolgok.

Mv.: - J� csokorba gy�jt�tt�k ezeket. Van talicsk�ja?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Kellene?

Mv.: - El k�ne hordani a galv�niszapot Csepelr�l, mert nagyon r�gen ott van �s egy nagy-nagy konfliktus, hogy mi lesz, v�ge a m�sornak, erre majd tal�l valamilyen megold�st.

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Nem, nem, azt nem szeretn�m, hogy �gy legyen v�ge, pont az�rt, mert Ill�s Zolt�nra n�ztem �s szeretn�m elmondani, hogy ma volt ugye az els� munkanapom �s a galv�niszappal kapcsolatban ismert, hogy val�ban van ott egy komoly vita �s egy komoly szennyez�s.

Mv.: - Miniszter �r, t�nyleg v�ge a m�sornak egy nagyon r�vid �sszefoglal�t k�rek egy mondatban. Lesz?

Fodor G�bor, k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter: - Nem, az �sszefoglal� annyi, hogy �n ma l�p�seket tettem az�rt, hogy a feljelent�st visszavonja a t�rca Ill�s Zolt�nnal kapcsolatban.

Mv.: - El�dje feljelentette Ill�s Zolt�nt, aki felfedezte ezt a galv�niszapot. Rem�lj�k, elhordj�k. Igen, j� h�rrel z�rjuk. K�sz�nj�k sz�pen.

Ill�s Zolt�n, k�rnyezetpolitikus: - De ez egy�ttm�k�d�s is �s azt gondolom, hogy a k�rnyezetv�delmet kell szolg�lni.

Mv.: - K�sz�nj�k sz�pen, �tadjuk a k�vetkez� m�sornak a sz�t. Hamarosan j�n az ESTE, maradjanak vel�nk teh�t �s j�v� h�ten megint csak kedden tal�lkozunk. Minden j�t.