PEVDI lakoss�gi f�rum? R�vid el�t�rt�net:   H�sz �ve m�r annak, hogy a vegyi �zem sz�net n�lk�l                                      szennyezi a k�rnyezetet �s keser�ti meg a lakoss�g �let�t a D�zsa Gy�rgy �ton. Ahogy a Polg�rmesteri hivatal fogalmazott, ez "Gy�mr� sz�gyenfoltja". Mint tudjuk az ut�bbi id�kben kirobbant botr�nyok  miatt, a PEVDI felsz�mol�s al� ker�lt. Teh�t kapott Gy�mr� egy es�lyt arra, hogy v�gre megszabaduljon e sz�gyenfoltt�l. Csakhogy a szinterez� �zem, melyet az alpolg�rmester �r "becs�letes" jelz�vel illetett 300 tonna vesz�lyes hullad�kot hagyott maga ut�n!   A vez�rcsel:   Az ipari ter�letet most p�ly�zat �tj�n �rt�kes�tik. Term�szetesen ugyan az a c�g p�ly�zott, mint amelyik a szennyez�st okozta,mondv�n, hogy majd most,m�s tev�kenys�get fog folytatni. Nagylelk�en �s �nfel�ldoz� m�don v�llalta, hogy banki hitelb�l a vesz�lyes hullad�kot elsz�ll�tja. R�viden a p�ly�zatr�l: A k�rnyezetv�delmi hat�s�gok eredm�nyei m�g nincsenek a kez�kben �s a c�g k�pvisel�je bevallotta, hogy m�g fogalmuk sincs, hogyan lehetne megszabadulni a 300 tonna hullad�kt�l, m�g azt sem tudj�k, hogy mennyibe is fog ker�lni, hiszen a talajminta eredm�nyeire, mint mondtam,m�g v�rnunk kell. Az els� lakoss�gi f�rumon m�g azt mondt�k, hogy 60 milli� forint el�g a vesz�lyes anyag elsz�ll�t�s�ra. A m�sodik lakoss�gi f�rumon ez az �sszeg m�r 180-200 milli� forintra emelkedett. K�rd�sekre elnagyoltan v�laszolt a c�g k�pvisel�je. Az der�lt ki, hogy a p�ly�z� c�gnek nincs pontos tudom�sa arr�l, hogy milyen m�rgez� anyagok tal�lhat�k a PEVDI ter�let�n. Arra sem kaptunk v�laszt, hogyan akarj�k a vesz�lyes hullad�kt�l mentes�teni a ter�letet. A c�g k�pvisel�je elmondta, hogy m�g egy c�get sem kerestek fel, akik vesz�lyes hullad�k megsemmis�t�s�vel foglalkoznak. K�rdem �n, akkor ugyan mi lehet abban a p�ly�zati anyagban? Az is rejt�ly a sz�momra, hogy ha ilyen k�szs�ges a ter�let megtiszt�t�sa �rdek�ben, vajon mi�rt nem tette meg akkor, amikor a PEVDI „g�pei m�g vehemensen d�b�r�gtek”?   A f�rum: A c�get k�pvisel� h�lgy „finoman” el�re vet�tette, hogy a tev�kenys�g�kh�z „nem kell a lakoss�g hozz�j�rul�sa”, (teh�t �r�lj�nk, hogy ott lehet�nk).  Elmondta, hogy egy lakatos m�helyt, valamint egy szerel�m�helyt szeretn�nek kialak�tani a ter�leten l�v� sz�mtalan �p�let egyik�ben, ahol „hat asztaln�l, �l p�r emberke, �s szerelget.”(Mell�kesen jegyzem meg, hogy a f�rum kezdet�n, szem�lyesen a c�g term�k menedzsere �tny�jtott egy „L�TV�NYTRVET” a ter�let �t�p�t�s�r�l, amely az el�z� mondattal egy�tt h�en t�kr�zi a c�g sz�nvonal�t!)       A XXI. sz�zadi technol�gi�t a v�gs�kig mell�z�, filctollal k�sz�lt „L�TV�NYTERV!” Ezt a „l�tv�nytervet” kapt�k k�zhez a lakoss�gi f�r�mon r�sztvev� �rdekl�d�k. (higgy�k el eredetiben is ugyanennyi l�tszott)   �s itt a �jabb k�rd�s. Ha hozz�vet�legesen sz�molunk, a ter�let megtiszt�t�sa, az �p�let �t�p�t�se, a hat�s�gi enged�lyek, valamint, ha a talajminta elemz�s eredm�nye indokolja, a talajcsere minimum 50cm m�lyen, k�r�lbel�l 250-300M forintos k�lts�ggel kell sz�molnunk. „Mi�rt �ri meg?” hangzott el a k�rd�s t�bbek sz�j�b�l. A v�lasz: „Ez legyen a mi dolgunk!”    Az els� f�rumhoz k�pest a c�g annyit v�ltoztatott tervein, hogy nem telep�ti �t a szinterez� �zem�t. Arra a k�rd�sre, hogy mi a garancia arra, hogy k�s�bb sem teszi igaz�n nem kaptunk megnyugtat� v�laszt. A mai gazdas�gi helyzetben elgondolkodtat�, hogy mi�rt �ri meg egy c�gnek egy telep�l�sen bel�l, k�t telephelyet fenntartani, amikor az egyiken elf�rne. Ha tov�bb gondoljuk a t�rt�netet, bizony m�g sok k�rd�s tiszt�zatlan. P�ld�ul, ha nem �ri meg, akkor min fognak sp�rolni? Mi a garancia arra, hogy ha a ter�let a c�g tulajdon�ban lesz, vajon 2-3 �v m�lva, nem l�tj�k e m�gis jobbnak �zleti szempontb�l, visszatelep�teni a vegyi �zemet? Vagy egy m�sik v�rosvezet�s, munkahelyteremt�s c�m alatt, nem lesz- e eln�z�bb? Volt m�r r� p�lda! Melyik az a bank, aki ilyen kis volumen� tervre k�lcs�n�z ennyi p�nzt? Vagy tal�n csak nek�nk lakosoknak, nem �rultak el t�bbet? Mint megtudtuk, szeretnek titkol�zni, ami a „becs�letes” c�g m�ltj�b�l is kit�nik, hiszen �vtizedeken kereszt�l, szinte minden l�tez�, munkav�delmi, �s k�rnyezetv�delmi el��r�st semmibe v�ve m�k�d�tt, �s ami m�g meglep�bb, hogy hagyt�k m�k�dni. �S E „HAGYOM�NY” FOLYTAT�DNI l�tszik! Nem tudunk fel�l kerekedni a r�gi „igazs�gokon”, nem tudunk fel�lkerekedni r�gen k�t�tt kis �zleteken.    A pof�tlans�g teteje! �n szem�ly szerint m�lys�gesen felh�borodtam akkor, mikor a h�lgy t�bbsz�r is hangs�lyozta. „Magukat meg sem kellene k�rdezn�nk!” Egy �r sz�j�b�l az is elhangzott, hogy „Mit j�nnek ezekkel a kis egy�ni probl�m�ikkal!”   Mivel az ipari ter�letet lak�h�zak veszik k�r�l, a lakoss�g v�lem�nye itt fokozottan sz�m�t. (Val�sz�n�leg ezt �rezv�n, �s sejt�sem szerint a Polg�rmesteri hivatal nyom�s�ra, rendezt�k a f�rumot.)  Minden ember alapvet� joga tiszta k�rnyezetben, �s eg�szs�gben le�lni az �let�t! Ehhez k�pest Kis Kft-�k �gyesked�sei az �n olvasatomban, teljes m�rt�kben elhanyagolhat�k.   Ez�rt tartom fontosnak, a legfontosabbnak a „kis egy�ni probl�m�kat”! AMIT V�RTUNK: Nagyon hi�nyoltam az alternat�v�kat. Nem mondta azt senki, hogy olyan v�llalkoz�sokat szeretne idehozni, amelyek olyan tev�kenys�get folytatnak, amivel nem �rtanak a k�rnyezetnek, �s nem rontj�k a k�rny�ken �l�k �letsz�nvonal�t, (p�ld�ul nincs zaj stb.) �s eg�szs�g�t. Nem mondta azt senki, hogy P�ly�zzunk a EU k�rnyezetv�delmi, �s ter�letfejleszt�si p�nzei�rt, hiszen az ilyen t�rekv�seket az EU 100%-ban t�mogatja. Nem hiszem, hogy az �nkorm�nyzat nem tal�lt volna m�dot arra, hogy a v�ros „k�zep�n” er�sen leromlott �llapotban l�v� telepet, egyszer s mindenkorra felsz�molja, ezzel nem �t�lne sok-sok embert egy szennyezett ipartelep szomsz�ds�g�ba!       Mi is szeretn�nk, ha v�rosunk fejl�dne, �s �j munkahelyek j�nn�nek l�tre, de nem a lakoss�g k�r�ra.