A „22”-es csapd�ja.

Pontos�t�s

Az ok. A Pevdi �gy kapcs�n k�zz�tett cikk�nk olvas�sa ut�n a f�rumot vezet�, �s a p�ly�z� c�get k�pvisel� h�lgy, szem�lyes besz�lget�sre invit�lt minket. Term�szetesen mi ezt �r�mmel elfogadtuk. Megk�rt arra, hogy a cikk n�h�ny r�szlet�t pontos�tsuk, majd tegy�k k�zz�, hasonl�k�ppen az el�z�h�z.

A szem�lyes tal�lkoz�nk sor�n f�ny der�lt n�h�ny f�lre�rt�sre, amely n�h�ny r�szlet�ben a cikk pontos�t�s�t k�v�nja. T�bbek k�z�tt kijelentj�k azt, hogy az �n�k c�ge, �s az egykori Pevdi k�z�tt nem jogi, hanem csak szem�lyi k�t�d�s van. Sajnos a sz�mokban is t�ved�s t�rt�nt, ugyanis  nem 300t vesz�lyes hullad�k van a ter�leten, hanem az Auswitz-nak nevezett k�rment�ben, m�g 400t, �sszesen teh�t 700t.  �ppen ez�rt, a "PEVDI lakoss�gi f�rum?" c�m� cikk, alap k�rd�seit, miszerint igenis aggodalomra ad okot, a v�ros k�zep�n l�v� szennyezett ipartelep megl�te, m�g most is aktu�lisnak tartom.

Szeretn�m hangs�lyozni, hogy a cikk, nem az �n�k t�mad�s�ra szolg�lt. Ezt bizony�tja az is, hogy nem nevezt�k meg az �n�k c�g�t, ahogy most sem tessz�k. A cikk egy �ltal�nos probl�m�ra vil�g�t r�. Egy olyan orsz�gos m�ret� probl�m�ra, miszerint a volt, korszer�tlen, �s vesztes�ges �llami v�llalatok privatiz�l�sra ker�lnek, sok esetben feldarabol�dnak, �s m�s n�ven, �llami h�tt�r n�lk�l, kevesebb k�lts�gvet�ssel, folytatj�k, azt a korszer�tlen, k�ros tev�kenys�get, amit eddig. Esetleg, m�g rosszabbat, hiszen minden v�llalkoz�s, els�sorban a profitszerz�sben �rdekelt, �s �ltal�ban a k�rnyezetv�delmen, a munkav�delmen, �s korszer�s�t�sen sp�rolnak meg, jelent�s �sszegeket. A statisztik�k szerint ez egy �tlagos kisv�llalkoz�sn�l, ak�r 250000ft, �s 1000000ft k�z�tti �sszeget jelenthet havonta. �gy v�lt�k, e probl�ma bontakozik ki Gy�mr�n a Pevdi ter�leten is. (Hozz�teszem m�r egyszer megt�rt�nt, hisz tudom�sunk szerint a Pevdi, vegyi �zem r�sze mag�nk�zben volt, amikor a k�rnyezetszennyez�s miatt botr�ny t�rt ki, �s kis id� m�lva, a tulajdonos saj�t c�g�t felsz�moltatta!) De mint tudjuk, az �n�k c�ge nem sorolhat� ezek k�z�, hiszen csak szem�lyi k�t�d�s van a volt �llami v�llalat, �s az �n�k c�ge k�z�tt!

Az �g�ret v. garancia. Nek�nk, mint K�rnyezetv�d�knek egy dolog sz�m�t igaz�n. Mi lesz szem�ttel? A dolgok jelenlegi �ll�sa szerint, ebben, k�z�sek a c�ljaink, hiszen a hitelt ad� Bank csak �gy ad jelz�logot a ter�letre, ha az meg van tiszt�tva. R�ad�sul m�g hat�rid�t is szab. F�lre�rt�s ne ess�k, nem az�rt, mert, ennyire a sz�v�n viseli a k�rnyezet �s a gy�mr�i lakosok sors�t. Az�rt mert a ter�letnek csak �gy van �rt�ke. Teh�t ez azt jelenti, hogy kinek ez�rt, kinek az�rt, de mindenkinek �rdeke a ter�let megtiszt�t�sa.

A c�m. A KIGYE elk�pzel�se az volt, hogy a ter�let megtiszt�t�s�t, mivel vesz�lyes hullad�kr�l van sz�, az �llami mozg�keretb�l a k�rnyezetv�delmi hat�s�g azonnal elrendeli. Tudom�sunk szerint a felsz�mol�, m�r az els� �vben megp�ly�zta, a tiszt�t�shoz sz�ks�ges �sszeget, de nem j�rt sikerrel. A dolog �gy �ll, hogy ha nem tiszt�tja meg a ter�letet egy ott, tev�kenys�get folytatni k�v�n� c�g, akkor, tal�n �veket kell majd v�rnunk, hogy a Miniszt�rium l�pjen az �gyben. �gy viszont a ter�let ipartelep marad, �jabb (tal�n) �vtizedekig, ami mag�ban hordozza azt a kock�zatot, hogy minden kezd�dik el�lr�l.

A KIGYE azt szeretn� el�rni, hogy a ter�let, mint ipari ter�let sz�nj�n meg, a hely�n park, j�tsz�t�r, stb. legyen. Term�szetesen az�rt nem adtuk fel. Siker�lt felvenn�nk a kapcsolatot a Miniszt�riummal, �s egyel�re �gy t�nik, hajland�ak lesznek foglalkozni az �ggyel.

Amit csak rem�lhet�nk az, az hogy a (m�k�d�shez sz�ks�ges) p�ly�zatot val�sz�n�leg megnyer� c�g, 5-10 �ven bel�l sem fogja olyan c�geknek b�rbe adni a ter�letet, akik k�rnyezetszennyez� tev�kenys�get folytatnak. Hiszen a j�v�be l�t�s k�pess�g�vel �k sincsenek felv�rtezve, teh�t biztosan nem tudhatj�k, hogy a gazdas�gi helyzet milyen alkukba fogja belek�nyszer�teni a c�get, valamint, az enged�lyeket kiad�, �nkorm�nyzatot.  Ilyen alapon a KIGYE aggodalmai, �s k�ts�gei tal�n �rthet�ek.

Per. Tudom, hogy ez nem kapcsol�dik szorosan az �gyh�z, �s alapvet�en k�rnyezetv�delmi probl�m�kkal foglalkozom de, nem mehetek sz� n�lk�l el a jogi k�rd�sek mellett sem. F�leg, hogy a c�g r�sz�r�l t�bbsz�r is olvashattunk perrel val� fenyeget�z�sr�l.  „Mivel sem szem�lyek, sem c�gek nem lettek megnevezve, a cikkben, a sz�ban forg� h�lgy, t�bb c�get k�pviselt, vagy k�pviselhetett, �s a „p�ly�z�” is t�bb c�g lehet, vagy lehetett. Valamint nem t�nyk�nt �ll�t, vagy �ll�t�s�t nem lehet konkr�tan szem�lyhez, vagy c�ghez (jogi szem�lyhez) k�tni, nem v�dol, nem �ll�t t�rv�nys�rt�st, b�ncselekm�nyt vagy egy�b szankcion�lhat� magatart�st, („csak k�rdez”). A „Vez�rcselTov�bb >> ” kifejez�st nem felt�tlen�l pejorat�v �rtelemben haszn�lja, vagy nem bizony�that�an ilyen �rtelemben haszn�lja. Mivel a ter�let mellett �l� emberek, (ahov� az anyag kisz�r�sra ker�lt), nem tartoznak a k�zvetlen vev�, vagy partnerk�r�be, �gy, a hitelront�ssal, val� k�rokoz�s t�nye nem �llap�that� meg”! (A KIGYE minden cikke, jogi rost�n megy �t.) Abba m�r nem is gondolok bele, hogy az mekkora hitelront�s volna a saj�t r�sz�kr�l, ha egy k�rnyezetv�d� civil szervezettel pereskedne az a c�g aki elvileg, (a besz�lget�s�nkb�l sz�momra is kider�lt) els�dleges szempontnak tartja, a szennyez�st okoz� hullad�k elt�vol�t�s�t.