A glob�lis �s a region�lis integr�ci�s folyamatok Latin-Amerik�t elt�r� m�don �rintett�k. Mik�zben a region�lis t�rekv�sek (pl. a D�li K�z�s Piac – MERCOSUR, vagy a D�l-Amerikai Nemzetek Uni�ja - UNASUR) kev�sb� voltak sikeresek (r�szben a gazdas�gi v�ls�g miatt) �s az intra-region�lis kereskedelem sem igaz�n lend�lt fel (szer�ny volt a forgalom), addig politikai s�kon (pl. a migr�ci�, vagy az oktat�s ter�n) m�r t�bb eredm�nyr�l lehet sz�mot adni. Ugyanakkor nem siker�lt szorosabbra f�zni a region�lis kapcsolatokat a kereskedelem- �s iparpolitika �sszehangol�sa ter�let�n sem. A latin-amerikai integr�ci�s t�m�r�l�sek hat�sa az iparos�t�s el�seg�t�s�re is meglehet�sen korl�tozott volt. Az Eur�pai Uni�val ellent�tben az �jabb integr�ci�s er�fesz�t�sek (pl. a MERCOSUR, vagy az UNASUR keret�ben) ink�bb politikai f�rumoknak tekinthet�k, mint a val�di integr�ci�s folyamatok kifejez�d�s�nek. A legt�bb latin-amerikai orsz�g, k�l�n�sen Braz�lia ellenzi az integr�ci� nemzetek felettiv� t�rt�n� tov�bbfejleszt�s�t. �sszess�g�ben teh�t meg�llap�that�, hogy a t�rs�g region�lis t�m�r�l�sei gyeng�k �s k�ptelenek k�z�s v�laszt adni a globaliz�ci� kih�v�saira.

Latin-Amerika f� kereskedelmi partnerei a regi�n k�v�l tal�lhat�ak �s Mexik� kiv�tel�vel a teljes kivitel�k d�nt� h�nyad�t t�meg�ruk jelentik. A kereskedelem volumene ugyan n�vekszik, de a forgalom �sszet�tel�re a nyers- �s alapanyagok (pl. az olaj, az �sv�nyi anyagok, a gabonaf�l�k) t�ls�lya a jellemz� (a t�meg�ruk r�szesed�se az Andok orsz�gai eset�ben 80%, a t�bbiekn�l 60-70%, Braz�lia eset�ben 50% k�r�l van).

�gy t�nik, hogy a latin-amerikai region�lis integr�ci� �s a glob�lis kereskedelem folyamatai egyre ink�bb elv�lnak egym�st�l. A region�lis kereskedelmi meg�llapod�sok �s az �j integr�ci�s t�m�r�l�sek (pl. az UNASUR) „puha” integr�ci�t k�pviselnek, mik�zben ugyanezek az orsz�gok kifel� „kem�ny” kereskedelmi felt�telekkel k�nytelenek szembes�lni. Ez nemcsak az�rt van �gy, mert az exportjuk c�lpontjai a r�gi�n k�v�l tal�lhat�ak (f�leg az USA �s az EU tagorsz�gai), hanem az�rt is, mert ezek a folyamatok a Kereskedelmi Vil�gszervezet (WTO) szab�lyoz�sa al� tartoznak. A globaliz�ci� azonban nemcsak a „kem�ny” kereskedelmi szab�lyokon kereszt�l fejti ki „�ldott” hat�sait, hanem a k�lf�ldi befektet�sek, a nyugati fogyaszt�si mint�k elterjeszt�se, a kultur�lis behatol�s r�v�n is. Mindezek ellen�re Braz�lia �s Venezuela elt�r� utat k�pviselnek, �k a „puha” integr�ci� fejleszt�s�t szorgalmazz�k, s az energia �s az infrastrukt�ra ter�n l�trej�tt szoros kapcsolatukat „integr�ci�”-k�nt aposztrof�lj�k. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a d�l-amerikai region�lis t�m�r�l�sek k�ptelenek megb�rk�zni a glob�lis folyamatokkal. N�h�ny esetben (pl. Chile �s Peru) a kereskedelmi meg�llapod�sokra �ppen a glob�lis folyamatokba t�rt�n� er�teljesebb bekapcsol�d�s eszk�zek�nt tekintenek.

A Kolumbia, Ecuador �s Venezuela k�z�tt kirobbant legut�bbi v�ls�g vil�gosan mutatja az Andok K�z�ss�g jelent�ktelen gazdas�gi szerep�t, illetve mint politikai f�rumnak is a korl�tolt lehet�s�geit. A jelenlegi intra-region�lis kereskedelem alacsony szintje �s dinamik�ja nem alkalmasak arra, hogy szorosabb politikai kapcsolatok ki�p�t�s�nek alapj�ul szolg�ljanak.

A fentiekben v�zolt glob�lis �s region�lis trendek egy sor kih�v�st jelentenek a civil t�rsadalom sz�m�ra is. Ezek k�z�l p�ldak�nt eml�ten�k n�h�nyat. Mint ismeretes, Chil�ben, Argent�n�ban, Braz�li�ban, Bol�vi�ban, Uruguayban, Ecuadorban, Nicaraguaban �s Venezuel�ban baloldali, vagy halad�nak tekinthet� korm�nyok vannak hatalmon. Ezekben az orsz�gokban �l�nk t�rsadalmi vit�k zajlanak a neoliberalizmusr�l �s a piaci reformokr�l. Sokan azt �ll�tj�k, hogy ezek a korm�nyok er�teljesen m�dos�tj�k, vagy �ppen visszaford�tj�k a piacos�t�si reformokat. Ezeknek a korm�nyzati l�p�seknek t�l�rt�kel�s�t�l azonban m�gis tart�zkodn�k, mivel figyelembe kell venni azt a k�r�lm�nyt is, hogy a szoci�lis h�tt�r mostanra alaposan megv�ltozott (tudnillik sokkal individualist�bb �s anyagiasabb t�rsadalomban �l�nk) �s a halad�/konzervat�v, bal/jobb stb. fogalmaknak az �rtelmez�se is �talakul�ban van. (Hazai p�ldak�nt gondoljunk csak Gyurcs�ny Ferenc p�rt- �s minisztereln�k neoliber�lis politik�j�ra, amelynek az igazi baloldalhoz vajmi kev�s k�ze van.)

Latin-Amerik�ban is fesz�lts�gek tapasztalhat�k a korm�nyok/politika p�rtok �s a civil szervezetek k�z�tt. A baloldali politikai p�rtok �s a halad� korm�nyok k�z�tt is rendszeresen heves vit�k zajlanak. A civil szervezetek kulcsszem�lyeinek bev�tele az �j korm�nyokba, illetve onnan val� t�voz�suk azt is jelzi, hogy sokan el�gedetlenek a korm�nyaik politik�j�val. M�g a sz�les b�zissal rendelkez� brazil, argentin, vagy uruguayi szakszervezetek, illetve a bol�viai parasztmozgalmak is �les konfliktusokba ker�ltek a saj�t korm�nyaikkal. Mindezek jelzik, hogy a civil t�rsadalom �s a politikai szf�ra k�z�tti kapcsolatok meglehet�sen tiszt�zatlanok �s a civilek sz�lesk�r�, int�zm�nyes bevon�s�ra lenne sz�ks�g Latin-Amerik�ban is.

El kell oszlatni azt a l�tszatot is, hogy Latin-Amerik�ban a civil t�rsadalom egys�gesebb, mint Eur�p�ban. Megd�bbent� t�ny, hogy az interperszon�lis bizalmi index Latin-Amerik�ban is csak 20%-ot tesz ki. A hagyom�nyos civil szervezetek (pl. a szakszervezetek) �s az �j szoci�lis mozgalmak (pl. feminist�k, k�rnyezetv�d�k) k�z�tt is komoly t�redezetts�g figyelhet� meg. A radikalizmus �s az �lesebb rendszerb�r�lat f�leg az �j szoci�lis mozgalmakra jellemz�. T�bb esetben �k k�pviselik a hiteles, p�rtpolitik�t�l mentes („f�ggetlen”) n�zeteket �s alternat�v gondolatokat is, melyeknek eredm�nyek�ppen a t�rsadalmi tekint�ly�k �rvendetesen n�vekszik. Nem v�letlen az sem, hogy a Szoci�lis Vil�gf�rum megsz�let�s�ben �s a szoci�lis f�rummozgalom glob�lis elterjeszt�s�ben a globaliz�ci�kritikai mozgalmak is d�nt� szerepet j�tszottak. Sajn�latos, hogy az Eur�pai Szoci�lis F�rumban (ESZF) r�szt vev� csoportok �s szervezetek k�z�tt az alternat�v, rendszerkritikai mozgalmak bekapcsol�d�sa ma m�g nem el�g mark�ns, amely csak r�szben magyar�zhat� ezen �j mozgalmak viszonylagos gyenges�g�vel, vagy a szakszervezetek �rdektelens�g�vel, hanem sokkal ink�bb az �n. „baloldali” p�rtok – �lcivil szervezetekbe b�jtatott – ESZF-re t�rt�nt r�teleped�s�vel.