1 v�lem�ny,  m�s javaslatok folytatodnak a rovatba.

"Ha �let zengi be az iskol�t,

Az �let is der�s iskola lesz."

Ady Endre

„A modern t�rsadalomban ... a biol�giai k�t�d�s szerepe folyamatosan cs�kken (n� az elidegened�s, ahogyan ezt a t�rsadalomtud�sok m�sk�ppen megfogalmazt�k), �s a t�rsadalom szerkezete egyre ink�bb az egytag� csoportok, az auton�m egy�nek egyezked�si strukt�r�ival �rhat� le. Pszichol�gi�ban, biol�gi�ban j�ratlan ember szem�ben ez nem t�nik olyan borzalmasnak, mint amilyen val�j�ban, pedig arr�l van sz�, hogy a modern t�rsadalom megfosztja az embert embers�ge alapvet� jegy�nek megnyilv�nul�s�t�l, a csoportk�t�d�s norm�lis kialakul�s�t�l, s ennek azt�n a legk�l�nb�z�bb ment�lis zavarok, neur�zisok lesznek a k�vetkezm�nyei. A megapopul�ci�ban az individualizmus l�tszatmegold�sa mellett a technika sz�mtalan egy�b �lmegold�st is k�n�l. A m�dia egyik funkci�ja, hogy folyamatosan k�n�lja a pszeudo-csoportokat, amelyek kiel�g�tik azt a biol�giai ig�ny�nket, hogy egy j�l ismert csoport tagjai legy�nk. A szappanoper�k, val�s�g show-k szerepl�i ilyen pszeudo-csoportok, de a h�rad�kban l�that� nemzetk�zi szem�lyis�gek j�l ismert csapata is az. Az embert mindig f�l�tt�bb �rdekelte csoportj�nak d�nt�si folyamata, amelynek egykoron � is akt�v r�szese volt. A k�l�nb�z� politikai vezet�k pszeudo-csoportja azt sugallja, hogy ott vagyunk a d�nt�shoz�k k�z�tt. Ez egyben azt a l�tszatot is kelti, hogy a probl�m�k j� k�zben vannak, van megold�suk, a kirakati d�nt�shoz�k valamif�le tudom�nyos, predikt�v modell alapj�n d�ntenek. A mindennapi esem�nyekb�l viszont �lland�an kider�l, hogy a d�nt�shoz�k a t�rsadalmi esem�nyeket napokra sem l�tj�k el�re, nincsenek predikt�v modelljeik, a j�v� teljesen kisz�m�thatatlan, pedig a k�rnyezetv�delmi, energiagazd�lkod�si �s egy�b probl�m�k elemz�se azt mutatja, hogy sok �vtizedre el�re tekint� politikai d�nt�sekre lenne sz�ks�g. A pszeudo-csoportok ir�nti ig�ny�nk m�diaszolg�lata tet�zi, mert elfedi a bajt.”

(Cs�nyi Vilmos: Az emberi term�szet biol�giai gy�kerei)

A v�gleges megold�s term�szetesen az ember val�di materi�lis - lelki ig�nyeinek megfelel� t�rsadalmi rendszer megteremt�se lesz, de valamilyen mint�t kell tal�lnunk, amely t�lmutat a „fogyaszt�i t�rsadalom” mai m�kuskerek�n. Mint minden, ez a minta is tanulhat�, saj�t szakmai szempontomb�l fogalmazva tan�that�. Azt �ll�tom, nagyj�b�l tudom, mit kell tan�tani.

Kolozsv�rott j�rtunkban egyszer a rokonok elvittek minket a k�zeli falum�zeumba. A nyitva tart�s v�ge fel� j�rt az id�, ez�rt is t�nt halottnak az eg�sz telep�l�s-m�zeum. Arra gondoltam, hogy iskolai szakk�r�k szervez�dhetn�nek k�r�, amelyek egyr�szt �letet vinn�nek az �res �p�letekbe, m�sr�szt tagjaik maguk is gazdagodn�nak k�zben agron�miai, n�prajzi ismeretekkel �s f�leg k�z�ss�gi �lm�nyekkel.

Mostan�ban gyakran rekl�moznak falum�zeumi rendezv�nyeket, ahol a l�togat� beletekinthet a valamikori paraszti �let egy-egy szegmens�be (keny�rs�t�s, gyapj�fon�s, sz�v�s, l�patkol�s, nemezk�sz�t�s), esetleg maga is megpr�b�lkozhat kos�rfon�ssal, gy�k�nysz�v�ssel, r�gi j�t�kszerek k�sz�t�s�vel. Ha valaki ilyen csal�di programot v�laszt, eml�kezetes �lm�nyt ny�jt gyermekeinek.

Sz�mos sz�l� �l a falusi turizmus biztos�totta lehet�s�gekkel, hogy fi�val-l�ny�val megismertesse a r�gi falusi �letet.

T�bb �ltal�nos iskola viszi id�r�l id�re tanul�it �gy nevezett erdei iskol�ba, ahol egy�tt, term�szetk�zelben szereznek �lm�nyszer� ismereteket.

Szerencs�sek azok a gyerekek, akinek sz�leik vagy iskol�juk ilyen lehet�s�geket biztos�t, mellett�k azonban ott van azoknak a kev�sb� szerencs�s t�rsaiknak nagy sokas�ga, akiknek csak a telev�zi�, a j�t�ktermek �s bev�s�rl� k�zpontok ny�jtotta „magas sz�nvonal�” id�t�lt�sb�l jut.

Iskolafalu, iskolacsal�d lehet az egyik olyan lehet�s�g, amely k�pes a teljes iskol�skor� nemzed�keknek bizony�tani, m�sfajta, sokkal emberibb �letm�d is lehets�ges, mint amit a mai t�k�s - fogyaszt�i - t�rsadalom r�nk k�nyszer�t.

A szokatlan sz��sszet�tel els� tagja az iskola f�n�v, azt az int�zm�nyt jelenti, amely haz�nkban M�ria Ter�zia Ratio educationis-�nak kiad�sa �ta meghat�rozott �letkoron bel�l el��rja a k�telez� iskolal�togat�st. F�l�, hogy a neoliber�lis t�lbuzg�s�g el�bb-ut�bb a szem�lyis�gi �s emberi szabads�gjogokra hivatkozva ennek az egy�bk�nt is egyre kev�sb� homog�n int�zm�nynek az �ltal�nos jelleg�t is megsz�nteti, de egyel�re m�g l�tezik, �s van n�mi nevel�si feladatk�re is. �lni lehet vele.

Egyik ut�tag a csal�d sz�. �ton-�tf�len sok sz� esik r�la, hogy v�ls�gban van, hogy milyen nagy szerepe van az ifj�s�g kereszt�ny �s hazafias szellem� nevel�s�ben. Val�j�ban a csal�d is t�kr�zi a t�rsadalomban jelentkez� v�ltoz�sokat. Egyre t�bb az egyke, a sz�l�k mind id�sebb korban v�gnak bele a csal�dalap�t�sba, sok a csonka csal�d, a nyugd�jkorhat�r emel�s�vel egyre cs�kken a nagysz�l�k nevel�si szerepe.

A m�sik ut�tag a falu, az �lelmiszertermel�s sz�nhelye, ahol m�g ma is jelent�s m�rt�kben �nell�t�sra termelnek. S�t a termel�sz�vetkezetek sz�tver�s�vel �s a vid�ki munkan�lk�lis�g �ltal�noss� v�l�s�val egyre t�bb embernek ez az �letben marad�sra �gysz�lv�n az egyetlen lehet�s�g. Ez bizony t�rsadalmi �rtelemben visszal�p�s.

Hajdani �ltal�nos iskolai tan�rom a t�rt�nelmi paraszts�gr�l �rva a k�vetkez� meg�llap�t�st teszi: „A tipikus parasztcsal�dban egyed�l�ll� m�don - a vil�g t�rsadalomt�rt�net�ben csak itt tapasztalhat� fokon - van egy�tt a hat�kony emberform�l�s minden sz�ks�ges eszk�ze.” (Dr. Nagy B�la: Polg�rosod� paraszts�g. Solt, 1997.). Nagyon azzal a makarenk�i �ll�t�ssal cseng �ssze, hogy nevelni k�z�ss�ggel, k�z�ss�gben, a k�z�ss�g jav�ra v�gzett munk�val lehet.

Az elk�pzelt iskolafalu alapegys�ge az iskolacsal�d lenne: iskolasz�l�kk�nt c�lszer� lenne igazi pedag�gus h�zasp�rt alkalmazni saj�t gyerekkel-gyerekekkel. (A val�s�gban - mint minden�tt m�sutt - persze sok �tmeneti megold�s lehet.) A term�szetes csal�d azut�n az iskolagyerekeikkel kieg�sz�lve �vente h�romszor egy h�tre bek�lt�zne az iskolafalu egyik h�z�ba. A rekonstru�lt huszadik sz�zad eleji h�z ugyancsak akkori k�z�pparaszti port�n �llana. Ilyen k�r�lm�nyek k�zt �ln� egy h�ten �t az alkalmi k�z�ss�g az �lelmiszertermel� falusi csal�d mindennapi �let�t, n�lk�l�zve a 20.-21. sz�zad valamennyi k�nyelmi, sz�rakoztat� �s inform�ci�s eszk�z�t.

Hogyan alakul ki az iskolacsal�d? A valamikori parasztcsal�dban a term�szet rendje szerint sz�lettek egym�s ut�n a gyerekek, egy-k�t-h�rom �v kork�l�nbs�ggel. Ezt a folyamatot imit�lva a t�z�ves saj�t gyereknek lehet p�ld�ul nyolc�ves iskola�ccse �s hat�ves iskolah�ga, esetleg tizenh�rom �ves iskolab�tyja. Az iskolatestv�rek term�szetesen m�s-m�s iskol�b�l, nem azonos telep�l�sr�l, k�l�nb�z� t�rsadalmi k�zegb�l val�k.

Az iskolatestv�rek 16 hetenk�nt t�ltenek egy-egy hetet egy�tt, a termel�si ciklus mindig m�s szakasz�ban. �venk�nt �t-t�z nappal eltolva az els� h�t kezd� d�tum�t p�r �v alatt a gyerekek a k�ls�-bels� tev�kenys�gek teljes sk�l�j�t megismerik. A tank�teless�g v�g�ig az �nell�t� �lelmiszertermel� tev�kenys�g minden �g�ban megfelel� j�rtass�gra tesznek szert.

Az iskolatestv�rek a szorgalmi id�n bel�l term�szetesen a „falusi” iskol�ba j�rn�nak, ahol k�rnyezet- �s munkaeszk�z-ismeret, n�prajz- �s nyelvj�r�sismeret, �lelmiszertermel�si ismeretek lesznek a tant�rgyak.

Az iskolafalu maga rekonstru�lt ide�lis telep�l�s nagygazd�k �s zsell�rek n�lk�l, gazd�lkod�si k�re kisebb m�rt�kben k�lterjes �s �llatteny�szt�sre, ink�bb kert�szeti termel�sre orient�lt biogazd�lkod�s. A gazd�lkod�s m�dja a csal�di gazd�lkod�s alapj�n m�k�d� alacsonyabb szint� sz�vetkez�s („1. �s 2.-tipus� termel�sz�vetkezeti csoport”.) N�prajzi hagyom�nyok alapj�n gondosan megtervezett k�z�ss�gi �let kell, hogy jellemezze az iskolatelep�l�s „lakoss�g�t”.

Olyan nagys�g� kell, hogy legyen az iskolafalu, hogy egy k�rzet iskol�sai 51 h�ten �t megt�lts�k annak h�zait. Egy h�zat, ha j�l sz�molom, tizenh�t „csal�d” tud lakva tartami, mondjuk 7 f�s �tlagos gyerekl�tsz�mmal, akkor egy porta mintegy 110 tanul� iskolafalubeli foglalkoztat�s�t biztos�thatja. „Iskolasz�l�kb�l” term�szetesen kevesebb kell, egy-egy h�zasp�r k�t-h�rom iskolacsal�dot is kiszolg�lhat �vente. Tov�bb sz�molva az iskol�skor� gyerekl�tsz�m ismeret�ben meghat�rozhat� a (t�jegys�genk�nt elhelyezend�) iskolafalvak port�inak a sz�ma is.

Az iskol�kra is �j f�ladatok, teend�k fognak h�rulni: egy „�lelmiszertermel�s” c�m� tant�rgycsoport oktat�s�val kellene a tanul�k m�s tant�rgyakban szerzett ismereteit az iskolacsal�di foglalkoz�sra aktualiz�lni. Meg kell majd az anyaiskol�knak oldani a kiesett h�t tananyag�nak p�tl�s�t is.

....................................................................................

A f�ntebb kifejtett elk�pzel�ssel szemben szinte hallom a „neoliber�lis civil t�rsadalom” f�lh�rd�l�s�t: maga az ENSZ tiltja a gyerekmunk�t!

Amikor a munk�j�t vesztett csal�df� „hely�n a kapszlit n� kapdossa

s elfakult fej� kisgyerek”, a dolgoz� gyerek a g�tl�stalan profitszerz�s �rtatlan �ldozata. Az iskolacsal�dban v�gzett munka a vil�g birtokba v�tel�nek, a saj�t k�pess�gekre val� r��bred�snek, az igazi ismeretszerz�snek az eszk�ze lesz. Egy�bk�nt sem fognak tudni minden munk�t az iskolacsal�dok elv�gezni, az iskolafalvak m�k�dtet�s�hez megfelel� l�tsz�m� �s k�pzetts�g� h�tt�rmunkaer�re is sz�ks�g lesz.

Azok, akik bel�tj�k (elhiszik?), hogy a gazdas�gi egyens�ly el�r�s�hez „komoly �ldozatokat kell hozni”, �gy tal�lj�k majd, hogy erre az ut�pi�ra nem juthat p�nz a k�lts�gvet�sb�l. Pedig a vid�ki munkan�lk�liek szoci�lis t�mogat�sa helyett nem elhanyagolhat� sz�m� mez�gazdas�gi munk�st lehetne ezen a ter�leten �jra alkalmazni, sz�mos pedag�gus l�tbizonytalans�g�t cs�kkenteni, v�gs� soron a k�lts�gvet�s sem vesztene igaz�n sokat. �s - a feladat �jszer�s�g�t tekintve - az Eur�pai Uni�t�l is megfelel� anyagi t�mogat�st lehetne kapni, ha a project megfelel� m�lys�g� kidolgoz�s�val �s (tal�n) egy-egy t�jh�zban elt�lt�tt k�s�rleti iskolacsal�di hetek dokument�l�s�val az �letk�pess�ge bizony�tva lenne.

Nem tartok az �rintett sz�l�k komoly ellen�ll�s�t�l. Az els� k�t-h�rom h�t ut�n gyerek�k j� �lm�nyei fogj�k meggy�zni az esetleg agg�d� anyuk�kat, apuk�kat.

Tartok viszont a soviniszta magyarkod�inkt�l, akik az „echte ungarische Wirtschaft” megval�s�t�s�ra �s a „kereszt�ny magyar kult�rf�l�ny” igazol�s�ra l�thatnak benne lehet�s�get. K�ts�gtelen�l a Magyarorsz�gon bevezetett ilyen rendszer a magyar n�pi kult�ra t�nyleges megismer�s�t �s tov�bb�l�s�t is szolg�ln�. �m az eg�sz emberis�g harmonikus j�v�je �rdek�ben sz�ks�ges, hogy g�tat vess�nk a meg�ll�thatatlannak l�tsz� uniformiz�l�d�snak, �s ehhez sz�ks�g van minden nemzeti (nemzetis�gi �s kisebbs�gi) kult�ra, nyelv meg�rz�s�re. Ez�rt az lenne nagyon szerencs�s, ha ez a kezdem�nyez�s k�zelebbi-t�volabbi szomsz�dainkn�l is nyilv�noss�got kapna �s megval�sulna.

................................................................................

Tudom, hogy a most le�rt javaslatb�l el�-el�villan egy id�s ember gyerekkora ir�nt �rzett nosztalgia. Azt sem �ll�tom, hogy nincs, nem lehet jobb m�d a bevezet�ben id�zett t�rsadalmi k�r kezel�s�re. De mindenk�ppen �s k�z�s er�vel jobb�tani kell addig is,

„M�g megvil�gos�l gy�ny�r�

k�pess�g�nk, a rend,

mellyel az elme tudom�sul veszi

a v�ges v�gtelent,

a termel�si er�ket odakint s az

�szt�n�ket idebent...” (J. A.)