Sikeresnek �rt�kelte a K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium elm�lt egy �ves tev�keny�g�t Fodor G�bor miniszter. 2007 m�jusa �ta sz�mos, r�g�ta h�z�d� �gyet siker�lt lez�rni, �j kezdem�nyez�sek �s programok sz�lettek, s megkezd�d�tt a k�rnyezet�gyi hossz� t�v�, strat�giai �talak�t�sa. Mindezek eredm�nye, hogy 2007 j�niusa �ta folyamatosan a KvVM munk�j�nak a legkedvez�bb a meg�t�l�se a miniszt�riumok k�z�l, illetve az a szeml�letv�ltoz�s, ami a politikai �letben �s a t�rsadalomban is �rz�kelhet�.

A sikert mutatja az is, hogy a k�rnyezetv�delem �gye a 2008-as k�lts�gvet�s nyertese lett: �sszesen 25 sz�zal�kkal n�ttek a k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi c�lokra rendelkez�sre �ll� forr�sok. A k�rnyezetv�delmi t�rca sikere azonban nem csak a k�lts�gvet�s sz�maiban jelenik meg.

Fodor G�bor ir�ny�t�s�val sz�mos r�g�ta h�z�d� �gy v�g�re tett pontot a szakt�rca az elm�lt egy �vben. Siker�lt meg�llapod�st k�tni Ausztri�val a R�b�r�l, eltakar�tott�k a csepeli galv�niszapot, visszak�ldt�k a n�met illeg�lis import hullad�k t�bb mint fel�t, visszaadt�k az �rs�gi Nemzeti Park f�ggetlens�g�t. Fodor G�bor z�r� toleranci�t hirdetett a z�ldb�n�z�s ellen, �s ennek �rdek�ben meger�s�tette a z�ldhat�s�gokat: id�n 80 f�vel emelkedik a term�szetv�delmi �rszolg�lat �s 227 f�vel a fel�gyel�s�gek l�tsz�ma. 2010-ig �sszesen 450 f�vel emelkedik az ellen�rz�si ter�leteken dolgoz�k l�tsz�ma.

A r�gi ad�ss�gok kiegyenl�t�s�n t�l fontos szerepet kapott a strat�giai tervez�s, amellyel a t�rcavezet� �j ir�ny szabott a hazai k�rnyezetv�delemnek, �gy 2008. a z�ld alkotm�nyoz�s �ve lett. Elk�sz�lt a K�rnyezet�gy K�z�pt�v� Strat�gi�ja, amit a KvVM t�rsadalmi vit�ra bocs�tott. Az Orsz�ggy�l�s egyhang�an, �tp�rti konszenzussal fogadta el a Nemzeti �ghajlatv�ltoz�si Strat�gi�t, a korm�ny elfogadta a Nemzeti Fenntarthat� Fejl�d�si Strat�gi�t �s az �v v�g�ig elk�sz�l a hozz� tartoz� cselekv�si program is.

Fodor G�bor kiemelte: fontosnak tartotta, hogy minden nagy horderej� �gyet t�rsadalmi vit�ra bocs�sson, hiszen a t�rsadalmi szeml�letform�l�s �s a k�z�s felel�ss�gv�llal�s is szerves r�sze a z�ld alkotm�nyoz�snak. �tp�rti egyet�rt�ssel, civil �s politikai konszenzussal sz�letett meg a j�v� nemzed�kek ombudsmanja int�zm�nye, valamint a Nemzeti �ghajlatv�ltoz�si Strat�gia is.

A z�ldt�rca vezet�je hat�rozottan l�pett fel a nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi �gyekben. A verespataki aranyb�nya ter�letrendez�si enged�ly�t t�bbek k�z�tt a magyar f�l fell�p�se miatt f�ggesztett�k fel. A T�keterebesre� tervezett sz�nt�zel�s� er�m� hat�svizsg�lati tanulm�ny�t kezdett�l fogva elfogadhtatlannak tartotta a KvVM, s v�g�l a szlov�k gazdas�gi miniszter is a magyar �rveket igazolta azzal, hogy nem t�mogatta az er�m� megval�sul�s�t. Fodor G�bor a Heiligenkreuz-ra tervezett hullad�k�get� hat�rmenti meg�p�t�se ellen is hat�rozottan tiltakozott, �s kezdem�nyezte azt is, hogy a Fert�-Hans�g �s �rs�gi Nemzeti Park jogorvoslatra jogosult �gyf�lk�nt jelentkezzen be a hullad�k�get� osztr�k enged�lyez�si elj�r�s�ba. A R�ba-habz�s megsz�ntet�s�re k�t�tt osztr�k-magyar meg�llapod�s legk�s�bb 2010-re biztos�tja a szennyez� anyagok a kor�bbiakn�l j�val szigor�bb hat�r�rt�kek al� szor�t�s�t (2009-ig sz�r�ket szerelnek be a habz�s�rt els�sorban felel�s h�rom osztr�k b�rgy�rba, a szint�n er�sen szennyez� f�rstenfeldi geotermikus er�m�vet pedig id�n bez�rj�k, a k�vetkez� f�t�si id�szakban m�r nem fog m�k�dni), �gy a habz�s megsz�n�s�t. A meg�llapod�s r�sz�t k�pezi a foly� teljes �kol�giai rehabilit�ci�ja, amely m�r az id�n megkezd�dik.

A V�s�rhelyi Terv Tov�bbfejleszt�se (VTT) is folytat�dik: folyamatban van �s v�rhat�an m�g az id�n befejez�dik a Cig�nd-Tiszakar�di �rapaszt� t�raz� �s a Tiszaroffi t�roz� megval�s�t�sa, erre 6,9 milli�rd Ft k�lts�gvet�si forr�s szerepel a t�rca idei k�lts�gvet�s�ben. A tov�bbi, �jonnan indul� l�tes�tm�nyek beruh�z�saihoz a fedezetet a KEOP biztos�tja, melyb�l 2007-2013. k�z�tt �rv�zv�delmi fejleszt�sekre 160 milli�rd forint �ll majd rendelkez�sre, ebb�l csaknem 106 milli�rd Ft a VTT-re.

Fodor G�bor nagy hangs�lyt fektetett a t�rsadalmi szeml�letform�l�sra, a k�rnyzettudatos �letm�d elterjeszt�s�re. A t�rca lakoss�gi szeml�letform�l� Kl�ma Programot ind�tott az �ghajlatv�ltoz�s hat�sainak cs�kkent�se �rdek�ben. A magyar k�rnyezetv�delemnek sz�l� elismer�s az is, hogy Budapesten tartotta �l�s�t az ENSZ b�ke Nobel-d�jjal jutalmazott �ghajlatv�ltoz�si test�lete, az IPCC. Emellett elk�sz�lt a t�rca Z�ld Beruh�z�si Rendszere: a kiot�i kibocs�t�si egys�geink keresked�sb�l befoly� �sszeg kiz�r�lag kl�mav�delemre ford�that� majd.

Az elm�lt egy �vben k�sz�lt felm�r�sek mind azt mutatj�k, hogy a z�ldt�rca munk�j�val a legel�gedettebbek az emberek: a Szonda-Ipsos adatai szerint 2007 j�niusa �ta folyamatosan a KvVM munk�j�val a legel�gedettebbek az emberek. „Tal�n erre vagyok a legb�szk�bb abb�l, amit miniszterk�nt el�rtem, hiszen b�rmit csin�lhatunk, ha az emberek nem tartj�k fontosnak, semmit sem �r” – jelentette ki Fodor G�bor.