�

Az ILO (Nemzetk�zi Munka�gyi Hivatal) m�lt �v v�g�n elk�sz�lt besz�mol�j�nak adatsorai alapj�n egy-egy gyermek munkav�llal� a feln�tt munkaerej�nek �tlagosan �t�d�vel �r fel. A gyermekmunk�sok kivon�sa a munkaer�piacr�l legink�bb �zsi�t �rinten� �rz�kenyen, ugyanis ezen a kontinensen dolgozik a gyermekmunk�sok 60 sz�zal�ka. Az „�tmeneti“ orsz�gok (ezek k�z� tartozik Magyarorsz�g is) r�szesed�se a glob�lis gyermekmunk�b�l viszonylag alacsony, 4,6 sz�zal�k. Az gyermekmunka felsz�mol�s�r�l sz�l� ILO-hat�rozatot 2004. m�rcius�ig 148 orsz�g t�rv�nyhoz�sa ratifik�lta.

Orosz gyerekek Narva v�ros�ban

� Neli Kalikova, Aljona Kurbatova �s Ave Talu �sztorsz�gban vizsg�lta a legrosszabbk�nt sz�mon tartott gyermekmunk�kat. Az alig egy h�nap m�lva haz�nkkal egy�tt az Eur�pai Uni� tagj�v� v�l� balti �llamban a jelent�s orosz kisebbs�g helyzete a mai napig tiszt�zatlan. Az orosz-�szt hat�r menti orosz t�bbs�g� Narva v�ros�ban a magukat drog�rt vagy szex�rt �ruba bocs�t� gyerekek t�bbs�ge is orosz nemzetis�g�. A v�rosban megk�rdezett gyerekek t�bbs�ge munkaer�-piaci �s �letes�lyeit kil�t�stalannak tal�lta. Ebben a l�lektani �s gazdas�gi helyzetben sokan fordultak, vagy k�nyszer�ltek k�z�l�k illeg�lis f�l-rabszolgamunk�kra. A kutat�k az �szt gyermekgondoz�kkal, szoci�lis munk�sokkal k�sz�tett interj�kban elrettent� v�laszokat kaptak: v�lem�ny�k szerint az orosz kamaszok nemzeti karakter�k alapj�n k�dolva vannak a b�nelk�vet�sre, a gyermekprostit�ci�ban �s drogkereskedelemben val� r�szv�telre.��

Kik azok a gyermekmunk�sok?

Az ILO a munkaer�piacon 12 �ves kor alatt megjelen� minden gyermeket gyerekmunk�sk�nt tart sz�mon. A serd�l�korba l�p� fiatalokn�l azonban m�r elt�r� a kategoriz�l�s a fejl�d� �s a fejlett orsz�gokban. Am�g a fejlett vil�g tag�llamaiban ez a korhat�r 13-14 �ves kor k�z�tt h�z�dik, a fejl�d� �llamokban a k�nny� fizikai munk�t m�r egy �let�vvel kor�bban is elfogadj�k.

Szint�n minden ILO tag�llamra igaz, hogy 18 �ves kor alatt a heti 14 �ra feletti munkav�llal�st gyermekmunk�nak tekintik, �s a fiatal j�v�beli munkaer�-piaci �s �letes�lyei szempontj�b�l er�sen k�rosnak tartj�k. A nemzetk�zi szervezet hossz� t�v� c�lja 2015-ig a 14 �ves korig k�telez� k�zoktat�s elterjeszt�se. Majd 2020-ig az ENSZ int�zm�nye az UNESCO �ltal kidolgozott ISCED (International Standard Classification of Education) terminol�gi�val „als� k�z�pfok�" oktat�s k�telez� bevezet�se.

A jelenleg 16 �ves korig tart� hazai tank�telezetts�ggel nagyj�b�l belesimul az eur�pai �s OECD gyakorlat �tlag�ba. A Magyarorsz�gon 2008-ban bel�p� 18 �ves tank�telezetts�gi korhat�r azonban l�nyegesen magasabb, mint a nemzetk�zi �tlag, �s dr�g�bb is.

Mibe ker�lne cselekedni?

A vil�g 182 milli� gyermekmunk�s�nak vissza�ltet�se az iskolapadba 2016-ig ink�bb gazdas�gi h�tr�nyt jelente mind a nemzet�llamoknak, mind a gyerekek csal�djainak. Az iskol�zotts�g n�veked�s�vel 2020 ut�n v�rhat� a befektetett t�ke megt�r�l�se, �s a k�pzettebb munkaer�, az eg�szs�gesebb lakoss�g r�v�n vil�gviszonylatban is a j�l�t b�v�l�se.

Csakhogy ezek a javaslatok a legt�bb fejl�d� orsz�gban m�g csak asztalfi�kokban �s a nemzetk�zi tan�csad�k fej�ben l�teznek. Ameddig nincs p�nz a legszeg�nyebb csal�dok eset�ben a kamasz munk�j�t n�lk�l�zhet�v� tev� szoci�lis transzferek kialak�t�s�ra, a harmadik vil�gbeli orsz�gok aligha hagynak fel az olcs� gyermekmunk�sok foglalkoztat�s�val.

Az ILO k�t szak�rt�je, Frank Hagemann �s Peter Matz�
tanulm�ny�ban k�zvetlen�l 60 milli�rd amerikai doll�rnyi kies� csal�di j�vedelemmel sz�mol a gyermekmunka teljes le�ll�t�sa eset�n. A megfelel� iskolai k�r�lm�nyek megteremt�se, a taneszk�zell�t�s, a negyven feletti oszt�lyl�tsz�mok cs�kkent�se val�j�ban k�zel 500 milli�rd USA doll�ros akci�t felt�telezne vil�gm�retekben. A szerz�k sz�m�t�sa szerint a befektetett �sszeg kevesebb, mint h�sz �v alatt megt�r�lne.

A legrosszabbak

A gyermekmunka felsz�mol�sa a nemzetk�zi prostit�ci�ban �s drogkereskedelemben lenne a legs�rget�bb. A nemzetk�zi terminol�gi�val a gyermekmunka legrosszabbjaik�nt pontosan ezeket a k�tes, gyermekre, csal�dj�ra �s a t�rsadalomra egyar�nt vesz�lyes munkat�pusokat tartj�k sz�mon.

Kutat�si besz�mol�k szerint sokszor a serd�l�korban l�v� gyerekek befoly�sol�sa r�v�n jut �jabb prostitu�lthoz vagy drogd�lerhez a szervezett b�n�z�s. Az ILO felk�r�s�re k�sz�tett felm�r�sben megk�rdezett fiatalok sokszor �szre sem vett�k, hogyan vezetett az �tjuk p�ld�ul a r�vidital fogyaszt�st�l a droghaszn�latig, majd a drog�rt ny�jtott szexu�lis szolg�ltat�sokig. Amennyiben t�bb gyereket lehetne benntartani a kis oszt�lyokkal m�k�d� k�zoktat�sban, val�sz�n�leg a legvesz�lyesebb �s legmocskosabb gyermekmunk�kba bevont fiatalok sz�ma is cs�kkenne.