�

Magyarorsz�gon jelenleg hozz�vet�leg h�rommilli� ember �l a KSH �ltal k�zz�tett l�tminimum (66.271 Ft/h�/f�) alatt. Ez az �rt�k a gyerekes csal�dokban m�r 40, h�romgyerekesekn�l 60, a n�gy- �s t�bbgyerekesek k�zt pedig 80 sz�zal�k. Haz�nkban a FAO becsl�sei szerint mind mennyis�gi, mind min�s�gi �rtelemben 200 ezren �heznek. K�z�tt�k 15-20 ezer gyermek, akiknek sz�lei �ltal�ban munkan�lk�liek �s seg�lyb�l pr�b�lnak talpon maradni. Tov�bbi csaknem 100 ezer gyermek keveset �s egys�k�an (csak kenyeret, t�szt�t �s krumplit) eszik, s �trendj�kb�l rengeteg, a fejl�d�s�kh�z sz�ks�ges t�panyag hi�nyzik.

A gyermekszeg�nys�g a rendszer sz�gyene

A gyermekszeg�nys�g a rendszer sz�gyene

Az UNICEF 2005-ben k�zz�tett, a gyermekszeg�nys�ggel foglalkoz� jelent�s�ben meg�llap�tja, hogy a kilencvenes �vek eleje �ta a szeg�nys�gben �l� gyermekek ar�nya 24 OECD-orsz�g k�z�l 17-ben n�vekedett. A gyermekszeg�nys�g ar�nya D�ni�ban �s Finnorsz�gban volt a legalacsonyabb (kevesebb, mint 3%), mik�zben Magyarorsz�g 9%-os gyermekszeg�nys�gi ar�ny�val a k�z�pmez�nyben helyezkedett el.

A jelent�s szerint a gyermekszeg�nys�g alakul�s�t els�sorban a t�rsadalmi trendek, a munkaer�piaci viszonyok �s a korm�nyzati politika befoly�solj�k. A nemzetk�zi szervezet meggy�z�d�ssel �ll�tja, hogy a fejlett ipari orsz�gok s�lyos t�rsadalmi probl�m�inak legt�bbje a gyermekszeg�nys�gben gy�kerezik.

Az UNICEF felm�r�s saj�toss�ga, hogy a gyermekszeg�nys�get nem csak a j�vedelmi szeg�nys�gen kereszt�l k�zel�ti meg, hanem a nem anyagi j�l�t �s az �letk�r�lm�nyek fel�l is. �gy 40 indik�tor seg�ts�g�vel az eg�szs�g-biztons�gi, az oktat�si, a csal�di �s t�rsas kapcsolatok, a magatart�s �s kock�zatok, a szubjekt�v j�l�t dimenzi�j�t is vizsg�lta.

Magyarorsz�gon 2000-ben a gyermekek 13,1%-a �lt a medi�nj�vedelem 50%-�n�l kisebb j�vedelm� h�ztart�sokban. Az eg�szs�g-biztons�g tekintet�ben haz�nk 7%-kal marad el az OECD �tlag�t�l. Olvas�si �s olvas�s�rt�si, matematikai �s term�szettudom�nyos k�szs�gek tekintet�ben az utols�k k�z�tt kullogunk. Az oktat�s el�rhet�s�ge �s hat�konys�ga ter�let�n a lemarad�sunk az OECD-�tlagt�l 4%. Magatart�s �s kock�zatok kateg�ri�ban (eg�szs�ges magatart�s, ler�szeged�s, drogfogyaszt�s, stb.) az �tlagt�l val� elt�r�s 9%. A szubjekt�v j�l�t tekintet�ben a 11, 13 illetve a 15 �ves gyermekek k�zel 15%-a panaszkodott az eg�szs�g�re. �sszes�g�ben meg�llap�that�, hogy �ltal�ban a „kem�nyebb” mutat�k ment�n kapunk rosszabb �rt�ket (pl. j�vedelmi szeg�nys�g, oktat�sban val� r�szv�tel, csecsem�haland�s�g), m�g a „puh�bb” komponensek ment�n az �tlagn�l kedvez�bb a helyzet�nk.

Jelenleg hozz�vet�leg h�rommilli� ember �l a KSH �ltal k�zz�tett l�tminimum (66.271 Ft/h�/f�) alatt. Ez az �rt�k a gyerekes csal�dokban m�r 40, h�romgyerekesekn�l 60, a n�gy- �s t�bbgyerekesek k�zt pedig 80 sz�zal�k.

Magyarorsz�gon a gyermekes csal�dok k�z�l ker�lnek ki a legszeg�nyebbek. Az �sszlakoss�gb�l 12%, a gyermekek k�z�l 19%, 420 ezer gyermek �lt a szeg�nys�gi k�sz�b alatt. Ha mindehhez m�g hozz�vessz�k az oktat�si rendszer probl�m�it is, akkor azt l�tjuk, hogy a szeg�nys�gben �l� gyerekek 25-30 sz�zal�k�nak nincs es�lye olyan k�pz�sre, amely feln�ttkor�ra egyenl� es�lyeket adhatna sz�mukra. A szeg�ny gyerekkor teh�t nemcsak az anyagi javak hi�ny�t jelenti, hanem azt is, hogy a szeg�ny gyermek el�tt lez�r�dnak azok a lehet�s�gek, amelyek feln�ttk�nt alkalmass� teszik a t�rsadalomba t�rt�n� sikeres bekapcsol�d�sukat. Ez�ltal a szeg�nys�g �jratermel�dik �s lefel� men� szeg�nys�gi spir�l alakul ki.

A gyermekszeg�nys�g a sz�l�k rossz �letk�r�lm�nyeivel f�gg �ssze, amelynek egyik f� oka az alacsony foglalkoztatotts�g. A rendszerv�lt�s ut�n mintegy m�sf�l milli�an vesz�tett�k �ll�sukat. A helyzet a kilencvenes �vek k�zep�n volt a legrosszabb, majd n�mi javul�s ut�n stagn�l�s k�vetkezett. A magyar gyerekek 15%-a �l ma olyan csal�dban, amelyben nincs akt�v keres�. A sz�l�k rossz �letk�r�lm�nyeit a gyermekek is tov�bb viszik, az iskola pedig ahelyett, hogy megsz�ntetn�, m�g jobban feler�s�ti a t�rsadalmi k�l�nbs�geket. A legink�bb vesz�lyeztetett csoportok a h�rom- �s t�bbgyermekes, valamint az egysz�l�s csal�dok, a fogyat�kos gyermeket nevel�k, tov�bb� a kistelep�l�seken lak�k.

Minden bizonnyal az UNICEF les�jt� v�lem�nye, valamint a hazai szoci�lis szakma �vtizedek �ta hangoztatott v�szjelz�sei k�sztett�k a Gyurcs�ny korm�nyt arra, hogy v�gre megsz�lessen a 2007-2032 k�z�tti �vekre sz�l� nemzeti strat�giai program, amely r�gz�ti a gyermekszeg�nys�g elleni k�zdelem f�bb elveit �s c�lkit�z�seit.

A „Legyen jobb a gyermekeknek!” elnevez�s� nemzeti strat�gia kidolgoz�s�ban Ferge Zsuzs�nak �s munkat�rsainak kiemelked� szerepe volt. Javaslataiknak megfelel�en egy gener�ci� alatt szeretn�k n�velni a gyermekek k�z�tti t�rsadalmi egyenjog�s�got, cs�kkenteni az �letes�ly�ket ront� devianci�kat. Hossz� t�von �t k�v�nj�k alak�tani mindazokat a t�rsadalmi mechanizmusokat, int�zm�nyeket �s szolg�ltat�sokat, amelyek ma �jratermelik a szeg�nys�get �s a kirekeszt�st. Sajnos azonban az elismer�sre m�lt� sz�nd�kokat tartalmaz� dokumentum sem konkr�tan kidolgozott programokat, sem ezekhez rendelt k�lts�gvet�si t�teleket nem tartalmaz. A 2006-ban bevezetett megszor�t� int�zked�sek a szoci�lis szf�r�t is h�tr�nyosan �rintett�k �s a gyemekszeg�nys�g enyh�t�se k�l�n�sen a nagycsal�dosok k�r�ben maradt sikertelen.

A KSH legfrisebb jelent�se szerint ma Magyarorsz�gon a h�ztart�sok kevesebb mint egyharmad�ban �lnek 20 �v alatti gyermekek. E h�ztart�sokba az �sszn�pess�g valamivel t�bb mint fele tartozik. Egy h�ztart�sban �tlagosan csak 1,3 eltartott gyermek van. Az �sszes gyermekes h�ztart�sok 46%-a egy-, 39%-a k�tgyermekes, 2,5%-a pedig n�gy �s t�bbgyermekes. Mintegy 80 ezer h�ztart�sban a feln�ttek k�z�tt legfeljebb munkan�lk�li �s/vagy gyermekgondoz�si ell�t�sban r�szes�l� tal�lhat�. H�ztart�saikban �l a 15 �vn�l fiatalabbak 9%-a, 150 ezer f�.

Haz�nkban a FAO becsl�sei szerint mind mennyis�gi, mind min�s�gi �rtelemben 200 ezren �heznek. K�z�tt�k 15-20 ezer gyermek, akiknek sz�lei �ltal�ban munkan�lk�liek �s seg�lyb�l pr�b�lnak talpon maradni. Tov�bbi csaknem 100 ezer gyermek keveset �s egys�k�an (csak kenyeret, t�szt�t �s krumplit) eszik, s �trendj�kb�l rengeteg, a fejl�d�s�kh�z sz�ks�ges t�panyag hi�nyzik. K�l�n�sen riaszt� a helyzet az orsz�g �szak-keleti �s keleti, illetve d�li kist�rs�geiben, a „kr�zishelyzet�”-nek mondott, gett�sodott falusi telep�l�seken (az orsz�g ter�let�nek kb. 38%-a tartozik ide).

2004-hez k�pest k�t �v alatt a gyermekes h�ztart�sok re�lj�vedelme 6,7%-kal emelkedett, de gyermeksz�m szerint a h�rom-�s t�bbgyermekesek egy f�re jut� re�lj�vedelme vesz�tett �rt�k�b�l. A j�vedelmek sz�nvonal�t nagyban befoly�solja a h�ztart�sban �l�k gazdas�gi aktivit�sa is. A h�romgyermekes h�ztart�sok 15%-�ban, m�g a n�gygyermekesek 35%-�ban nincs akt�v keres�, s ez 2004 �ta 2, illetve 4 sz�zal�kpontos n�veked�st jelentett. Ugyan�gy 3%-kal (88%-ra) cs�kkent az akt�v keres�vel rendelkez�k ar�nya.

Az ut�bbi �vekben �ltal�nos tendencia, hogy min�l alacsonyabb a h�ztart�s nett� j�vedelme, ann�l nagyobb h�nyadot k�pviselnek benne a csal�di juttat�sok, amelyek 2006-ban az inakt�v keres�s sokgyermekes h�ztart�sok �sszes h�ztart�si j�vedelm�nek 36-42%-�t tett�k ki. A gazdas�gi neh�zs�gek n�veked�s�vel, az �letsz�nvonal cs�kken�s�vel p�rhuzamosan azonban feler�s�d�tt azoknak a hangja, akik a seg�lyek �s a t�mogat�sok lefarag�s�t �s megsz�ntet�s�t k�vetelik. Az MNB szak�rt�i p�ld�ul - a Nemzetk�zi Valutaalap dikt�tuma alapj�n - az �llami kiad�sok jelent�s, mintegy 1350-2700 milli�rd forintos lefarag�s�t tartj�k sz�ks�gesnek ahhoz, hogy Magyarorsz�g k�zel�tsen az �ltaluk ide�lisnek tartott 40-45%-os �jraeloszt�si r�t�hoz, amely m�g �gy is elmarad az EU-hoz �jonnan csatlakozott kelet-eur�pai tagorsz�gok a 30-40 sz�zal�kos mutat�j�t�l. Orb�n Viktor „�sz�di besz�de” ugyancsak azt sejteti, hogy a Fidesz v�rhat� korm�nyra ker�l�se ut�n sokaknak „f�jni fog”.

Budapest, 2008. m�jus 29.

Benyik M�ty�s