�

Minekut�na lehetetlen, hogy az akt�v kor� n�pess�g nagy t�bbs�g�nek tart�s munkahelye legyen, az "inakt�vak" elleni "erk�lcsi" t�mad�s teljesen indokolatlan �s igazolhatatlan. Nagyon kev�s ember dolgozik elviselhetetlen�l sokat �s kib�rhatatlan intenzit�ssal, mik�zben a t�bbiek kiszorulnak a kapitalizmusban "az �let viz�nek" sz�m�t� t�ke-munka kontinuumb�l - ahelyett, hogy (amit a huszonegyedik sz�zadi technika megenged) sokkal t�bben dolgozn�nak egyre kevesebbet (vissza kell t�rni a harminc�t �r�s munkah�t k�vetel�s�hez is), �s valamennyien alkot�sra, j�t�kra, gondolkod�sra �s �lvezetre sz�nn�k szabadidej�ket, hogy emberhez m�lt�bb �letet �lhessenek v�gre.

TGM: �rt� f�lek

�rt� f�lek

N�pszabads�g • Tam�s G�sp�r Mikl�s • 2008. j�nius 11.

http://www.nol.hu/cikk/495099/ A N�pszava nemr�g besz�molt r�la, hogy Sz�cs Erika (MSZP) szoci�lis - magyarul: n�pj�l�ti - �s munka�gyi miniszter tal�lkozott a szerencsi kist�rs�g n�h�ny potent�tj�val, k�zt�k a h�rhedt monoki polg�rmesterrel, akiknek az ismert javaslatai a vadonat�j minisztern�l, aki nemr�g maga is m�g helyi potent�t volt (miskolci alpolg�rmester) "�rt� f�lekre" tal�ltak. Ugyanezek a polg�rmesterek, �l�k�n R�nav�lgyi Endr�n� orsz�ggy�l�si k�pvisel�vel (MSZP), szerencsi polg�rmesterrel, pet�ci�t adtak �t Szili Katalinnak (MSZP), az Orsz�ggy�l�s eln�k�nek ugyanevvel a c�lzattal. (Ne feledj�k, hogy Lamperth M�nika [MSZP], Sz�cs el�de a miniszteri sz�kben, az�rt volt k�nytelen t�vozni, mert az ilyesfajta int�zked�sekkel nem �rtett egyet.)

Azut�n Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k (MSZP) foglalt �ll�st �vatosan a munkav�gz�shez k�t�tt, "munk�ra �szt�nz�" seg�lyez�s mellett, avval a f�nntart�ssal, hogy ez nem ir�nyulhat a rom�k ellen (m�rpedig a rom�k ellen is fog ir�nyulni mag�t�l �rtet�d�en, ez a gondolat n�pszer�s�g�nek is az egyik titka, Gyurcs�ny szocialista p�rteln�k kijelent�se ez�rt a legjobb esetben k�pmutat�), ugyan�gy nyilatkozott Kiss P�ter kancell�riaminiszter (MSZP), a Baloldali T�m�r�l�s (!) eln�ke is.

B�r az eml�tett szerepl�k j� r�sze szocialista p�rti, a kezdem�nyez�st nagy h�vvel t�mogatja a jobboldali �s sz�ls�jobboldali sajt�, "visszhangos" �s sz�rny�s�ges �d�t �rt r�la e has�bokon Cs�nyi Vilmos akad�mikus. (Erre R�v�sz S�ndor, a N�pszabads�g rovatvezet�je v�laszolt: eddig ez az egyetlen b�r�lat, a hivatalos "baloldal", s�t a bimb�z� "sz�ls�baloldal" is hallgat. Meg kell eml�tenem, hogy a "munkateszt" �s m�s, �ll�t�lag munk�ra k�nyszer�t�, val�j�ban azonban csak a seg�lyt�l megfoszt� korm�nyzati technik�k ellen m�r kor�bban ugyanitt f�lsz�lamlott - id�rendben - e sorok �r�ja, Ferge Zsuzsa �s Kr�mer Bal�zs.) A kiss� szoci�ldarwinista �d�t a jobboldal melegen �dv�z�lte; sok szerz�n nem csod�lkozom, t�l�k megszokhattuk m�r; de a Magyar Nemzet k�z�lte N�meth Gy�rgy - akinek a kit�n� �r�saib�l sokszor okultam - r�m�letes, hideglel�s, h�tborzongat�, emberellenes cikk�t; ha ez a rag�ly ilyen kiv�l� elm�ket is megfert�z, akkor csakugyan nagy baj van.

Hadd foglaljuk �ssze a t�ny�ll�st a k�ts�gtelen illet�kes, a sz�ls�jobboldali Magyar H�rlap �rcbe �nt�tt szavaival: "...A monoki k�pvisel�-test�let m�jus 21-�n �gy d�nt�tt: nem foly�s�tja tov�bb a gyermekv�delmi t�mogat�st azoknak a sz�l�knek, akik nem j�ratj�k �vod�ba, illetve iskol�ba gyerekeiket. A helyi k�pvisel�k arr�l is hat�roztak, hogy megvonj�k a szoci�lis seg�lyt azokt�l, akik nem v�gzik el a f�laj�nlott k�zmunk�t. [...] A [Szerencs k�rny�ki] polg�rmesterek kem�ny hang� level�kben f�lh�vj�k a figyelmet [arra], hogy a jelenlegi csal�dt�mogat�si rendszer f�lgyors�totta �s gerjeszti az alacsonyan szocializ�l�dott ? t�megek [?] n�pess�gn�veked�s�t, meg�lhet�si form�v� fejlesztette ! a gyermeksz�l�st, maffiaszer� [?] b�n�z�ss� a szoci�lpolitikai csal�st [?]. A szoci�lis seg�ly kapcs�n megjegyzik: sok csal�d eset�ben ennek [!] �sszege �s a minim�lb�r k�z�tt nincs k�l�nbs�g, ami �gy a munka ker�l�s�re �szt�n�z [!]. T�bb gener�ci� n�tt �s n� f�l �gy, hogy azt l�tja: nem kell dolgozni, nem kell iskol�ba j�rni, m�gis meg�l a csal�d - �rj�k. [...] Monok polg�rmestere, Szepessy Zsolt elmondta: jelent�s t�rsadalmi tiltakoz�s gener�lta [!] a v�ltoztat�st, ugyanis a tisztess�gesen dolgoz�, de alacsony j�vedelm� embereknek elfogyott a t�relm�k [?], miut�n hossz� ideje tapasztalj�k, hogy bizonyos r�teg ? kivonva mag�t [!] a munka al�l, a k�nnyen j�tt [!] seg�lyre rendezi be �let�t. �A dolgoz� emberek v�delme [?] �s a munka becs�let�nek vissza�ll�t�sa a c�lunk ezekkel az int�zked�sekkel, hiszen egy [eine] t�rsadalom nem m�k�dhet megfelel�en, ha akt�v [!], eg�szs�ges tagjai megtagadj�k [!] a munk�t� - mondta a polg�rmester. Az ezernyolcsz�z lelkes Monok lakoss�g�nak t�z sz�zal�ka �l �vek �ta seg�lyekb�l, �s k�z�l�k j� n�h�nyan nem az�rt nem dolgoznak, mert nem lenne r� lehet�s�g�k, [hanem] ...az�rt..., mert tudatosan ker�lik a munk�t, nem f�lik r� [helyesen: hozz�] a foguk. �ket fogja �rinteni az int�zked�s, s a rendelet �rtelm�ben saj�t falujuk jav�t szolg�l� k�zmunk�n vehetnek r�szt."

Azt az apr�s�got a sz�ls�jobboldali Magyar H�rlap nem eml�ti, hogy a k�zs�gi rendelet s�lyosan t�rv�nys�rt�. A telep�l�si �nkorm�nyzat a szoci�lis seg�lyt csak k�zbes�ti, a jogszab�ly �ltal meg�llap�tott seg�lyez�si f�lt�teleket, krit�riumokat nem m�dos�thatja. A t�rv�ny betart�s�hoz a tizennyolc polg�rmesternek nem f�lik a foga. A jogszab�ly abban k�l�nb�zik a k�z�ns�ges, pl. a s�nt�spultn�l megfogalmazott honpolg�ri v�lem�nyt�l, hogy k�vetkezm�nyei nem tetsz�legesek: a honpolg�rok nem - �s a helyi hat�s�gok k�l�n�sen nem - m�rlegelhetik, hogy betarts�k-e vagy se. Mindenk�ppen be kell tartaniuk, punktum.

R�ad�sul: nem illik hat�s�gi szem�lyeknek, f�lesk�d�tt tiszts�gvisel�knek, a magyar �llam hivatalos k�pvisel�inek pet�ci�ban k�rni�k olyan t�rv�nyhelyek megv�ltoztat�s�t, amelyeket - ha nem t�vedek, b�ncselekm�ny �r�n - �ppen (tudatosan, el�re megfontolt sz�nd�kkal, ny�ltan �s nyilv�nosan, mi t�bb: kih�v�an) megszegtek vagy megszegni k�sz�lnek.

Term�szetesen az is sz�m�t, hogy valaki milyen sz�nd�kkal s�rti meg a hat�lyos jogot. Magam is alacsony v�lem�nnyel vagyok a kizs�km�nyol� oszt�lyt�rsadalom be�p�tett igazs�gtalans�gait kodifik�l� jogrendszer sz�mos elnyom� �s m�lt�nytalan aspektus�r�l, ez azonban puszta v�leked�s, �s nem mentes�tene a jogk�vetkezm�nyekt�l, ha net�n polg�ri engedetlens�get gyakoroln�k (s ugyanakkor nem voln�k fideszes k�pvisel�). A sz�nd�k meg�t�l�se azonban erk�lcsileg befoly�solhatja azt, hogy mik�nt v�leked�nk a jogs�rt�sr�l.

A term�szetjogi f�lfog�s - amely sz�mos nagy t�rsadalmi v�ltoz�s legitim�ci�j�hoz j�rult hozz� a m�ltban - , hab�r a jogk�vetkezm�nyek al�l persze nem menthette f�l a zend�l�ket, megbecs�lte azoknak a virtus�t, akik a t�rv�ny szellem�b�l kiindulva, az igazs�goss�g �rdek�ben nem tartott�k be a t�rv�ny bet�j�t. A polg�ri engedetlens�get is akkor becs�lj�k (hab�r elviselj�k miatta az esetleges jogh�tr�nyokat), ha c�lja az igazs�goss�g, a szabads�g, az emberi lehet�s�gek t�g�t�sa, a kult�ra v�delme.

Ha valaki - kock�ra t�ve meg�lhet�s�t, testi �ps�g�t, fizikai mozg�sszabads�g�t - �nzetlen�l tesz l�zad� (teh�t b�ntethet�) gesztusokat szenved�k �rdek�ben, akik maguk nem k�pesek tiltakoz�sra, megemelj�k el�tte a kalapunkat. (�s k�ld�nk neki csomagot a fogh�zba.)

De annak a jogs�rt�s�t, akinek a f�lfog�sa a v�res t�p�fog� pr�rifarkas "humanizmus�ra" eml�keztet, nem �rt�kelj�k sokra. S �gy m�r nem jogi k�rd�sr�l van sz� imm�r, hanem mor�lis - vagy ami ugyanaz: politikai - probl�m�r�l.

A monoki polg�rmester �s Szerencs k�rny�ki (�jabban s�rospataki, s�toralja�jhelyi, Heves megyei) tettest�rsai, illetve politikai �s sajt�beli v�delmez�ik arra az igazolhatatlan - s�t: nyilv�nval�an hazug - �ll�t�sra t�maszkodnak, amely szerint a szoci�lis seg�ly kedvezm�nyzettjei nem az�rt nem dolgoznak, mert nincs munka (pedig h�t a magyarorsz�gi foglalkoztat�si adatok nyilv�nosak �s k�zismertek), hanem az�rt, mert lusta ingyen�l�k. Ennek az �ll�t�snak ellentmond az a k�zismert t�ny, hogy gazdas�gi konjunkt�ra idej�n a munkan�lk�liek munk�ba �llnak, a munkan�lk�liek z�me kor�bban dolgozott - �s t�bbs�g�k nyilv�n most is dolgozn�k, ha dolgozhatn�k. A szoci�lis seg�ly - �s a szeg�nyek - ellens�gei azt is mondj�k, hogy a minim�lis b�rhez k�zeli seg�ly�sszeg nem "�szt�nzi a munk�ba �ll�st". Itt b�jik ki a sz�g a zs�kb�l. Mit akarnak ezek a k�r�k? Term�szetesen azt, hogy r� lehessen k�nyszer�teni a honpolg�rokat arra, hogy �hb�r�rt v�gezzenek kellemetlen, f�raszt� �s megal�z� munk�t - semmi k�ts�g: a k�zmunka �nmag�ban megal�z�, k�l�n�sen falun, ahol mindenki ismer mindenkit - lehet�leg a minim�lis b�r szintj�n alul, tov�bb�: hogy azt, aki a teljes�thetetlen, abszurd f�lt�teleknek nem tesz eleget, azt a seg�ly megvon�sa r�v�n teljesen ki lehessen tasz�tani a t�rsadalomb�l. (Hozz� kell ehhez tenni, hogy n�lunk az �rab�r �tlaga 8 eur� [!], az eur�pai �tlag 23 eur� [!], a lusta ingyen�l�nek gyal�zott magyarorsz�gi dolgoz�k kem�nyen robotolnak nagyon kev�s p�nz�rt - ezek azok a "b�rterhek", amelyek ellen a multinacion�lis �s a magyar nemzeti t�ke egyar�nt hal�lh�rg�seket hallatva tiltakozik. A munk�ra k�nyszer�t�s nem a j�l�t, hanem a n�lk�l�z�s �s a kimer�lts�g vil�g�ba �zi a seg�lyezetteket m�g a legjobb esetben - �tk�pz�s, szakk�pes�t�s �s f�ldrajzilag el�rhet� munkahely eset�ben - is. A szeg�nyek vonakod�sa nem irracion�lis.)

Ha a szeg�nyek ellens�gei, akik - mivel k�ztudom�s�lag nincs el�g munkahely, k�l�n�sen vid�ken - ki akarj�k rekeszteni a n�pj�l�ti rendszerb�l a szerencs�tleneket �s boldogtalanokat, el�rik c�ljukat �s megvonj�k a seg�lyeket esetleg sz�zezrekt�l, vagy el�rik a seg�lyek �sszeg�nek haszn�lhatatlann� cs�kkent�s�t, k�nytelenek lesznek b�v�teni k�t m�sik szoci�lis rendszert. Az egyik b�v�tend� rendszer a b�ntet�s-v�grehajt�s. A m�sik: a temet�.

Erre a megold�sra m�sutt m�r r�gen r�j�ttek. Az Egyes�lt �llamokban k�tmilli� ember �l b�rt�nben. Braz�li�ban rend�r�kb�l �s �rz�-v�d�kb�l alakult hal�lbrig�dok a helyi vezet� k�r�k megb�z�s�b�l m�dszeresen (g�ppisztollyal) irtj�k az utcagyerekeket. A szeg�nyek ellens�geinek - ha k�vetkezetesek - javasolniuk kellene munkat�borok f�l�ll�t�s�t.

Az antiszoci�lis pet�ci� szerz�i azt is javasolj�k, hogy h�rom gyerek legyen a plafon, azon f�l�l ne foly�s�tsanak a gyerekek ut�n j�r� k�l�nf�le szoci�lis ell�t�sokat, k�l�n�sen "az alacsonyan szocializ�lt" (?!) n�pr�tegek eset�ben: ez f�ltehet�leg a rom�kat jelenti. F�lt�ve, de meg nem engedve, hogy valaki az�rt sz�l gyereket, hogy n�mi kev�ske p�nzt kapjon az �llamt�l: ez nem r�szv�tet, egy�tt�rz�st indokolna? Nem j�t�kony beavatkoz�sra, seg�ts�gny�jt�sra kellene hogy ind�tsa a hatalommal �s k�lts�gvet�si p�nzzel rendelkez� hivatalos szem�lyeket? T�lthetett-e p�r esztend�t kelet-eur�pai faluban az a szem�ly, aki nem tudja, hogy a szeg�nyeknek mindig t�bb gyerek�k van? Lehets�ges, hogy valaki - k�l�n�sen falusi ember - ne tudn�, hogy keny�ren, r�ntott levesen, s csak ritk�n szalonn�n �l� paraszt d�dap�inknak �s d�dany�inknak olykor tucatnyi gyerek�k volt? Potyales� ingyen�l�k voltak munk�ban megszakad�, sz�jas, szik�r �seink? Anyagias cemend�k az �kany�ink?

A r�gi falu szok�sai m�r csak az alv�gen �lnek - meg a cig�nytelepen. Az �hez�-f�z�, r�gi, azaz kapitalizmus el�tti paraszti t�rsadalom szolid�ris volt (ha embertelen�l kem�ny is embertelen�l kem�ny k�r�lm�nyek k�z�tt), egyenl�en osztotta sz�t a nyomor�s�got, s mivel semmije se volt, h�t nem is nagyon tervezett, b�zott istenben, hitt �s rem�lt. (A kapitalizmus hat�s�ra fejl�d�tt ki k�s�bb az egyke, amely a n�pi k�pzeletvil�gban m�g ma is a moderns�g, racionalit�s, tervez�s, f�ln�tts�g k�pzett�rs�t�saival konnot�lt; a magyar t�rsadalomba m�lyen beiv�dott a gyermek�ld�ssal szembeni "egyk�s", "ridegparaszti" ellenszenv, amely most is testet �lt a n�pes, �m szeg�ny csal�dokkal szembeni - megd�bbent� - vendett�ban.)

Amikor az �nz� kegyetlens�g ma lecsap a falusi szeg�nys�gre, a magyar n�p m�ltj�t is �ti vele.

De t�rj�nk vissza a munka k�rd�s�re.

A huszonegyedik sz�zad elej�nek m�szaki �s gazdas�gi �llapota sz�ks�gtelenn� teszi a sz�ks�ges �s eladhat� �ruk termel�s�ben az akt�v kor� �sszlakoss�g munkav�gz�s�t. Itt nem csup�n a ciklikus v�ls�gok okozta munkan�lk�lis�gr�l van sz�, hanem m�ly �s struktur�lis munkan�lk�lis�gr�l. A globaliz�lt nemzetk�zi gazdas�g bizonyos ipar�gakat �s mez�gazdas�gi m�vel�si �gakat mind�ssze n�h�ny orsz�gban �sszpontos�that an�lk�l, hogy ez - a teljesen liberaliz�lt vil�gpiac k�r�lm�nyei k�z�tt - a fogyaszt�i piacok ell�t�s�t b�rhol akad�lyozn�, ahol fizet�k�pes kereslet mutatkozik. Az alacsony b�r� iparosodott orsz�gokban (T�vol-Keleten, D�l-�zsi�ban stb.) n� a foglalkoztatottak sz�ma, a volt centrumorsz�gokban �s a volt f�lperif�ri�n cs�kken, a - pillanatnyilag m�g leggazdagabb - nyugat-eur�pai �s �szak-amerikai orsz�gokban a lakoss�g l�leksz�mban cs�kken �s rohamosan �regszik. (Fekete-Afrika egyszer�en kiesik a vil�ggazdas�gb�l, lak�i pedig az �letb�l.) Ez sz�mos "improdukt�v" kiad�sra szor�tan� az eur�pai t�k�s �llamokat, ahol (mint bizonyos m�rt�kig Kelet-Eur�p�ban is) a n�p hozz�szokott a szer�ny, de a puszta fizikai t�l�l�sen f�l�li javakat, szolg�ltat�sokat, kult�r�t biztos�t� �letsz�nvonalhoz. Ezeknek a kiad�soknak a "szinten tart�sa" vagy b�v�t�se ma m�r nem volna lehets�ges m�sk�nt, mint a glob�lis t�ke drasztikus megad�ztat�s�val vagy uzsorakamatokkal terhelt hitelf�lv�tellel. Ennek a teljes�t�s�re az Eur�p�ban m�k�d� glob�lis t�ke se nem k�pes, se nem hajland�. K�vetkez�sk�ppen az �llami kiad�sokat cs�kkenteni "kell".

Az a d�nt� politikai k�rd�s teh�t minden polg�ri korm�ny (�s polg�ri ellenz�k) sz�m�ra, hogy mik�nt lehet az �letsz�nvonal cs�kkent�s�t, az �letmin�s�g, a szoci�lis biztons�g, a kult�ra, a term�szeti �s �p�tett k�rnyezet t�nkret�tel�t elfogadtatni a n�ppel.

A m�dszerek �vezredesek.

Mint mindig, az a probl�ma, hogy mik�nt lehet a sz�ks�gk�ppen kisebbs�gben l�v� birtokos oszt�lyok �s politikai "k�s�ret�k" �ll�spontj�t elfogadtatni az ellen�rdek� t�bbs�ggel. (Ezt nevezik a "k�zj�"-nak.) A szoci�lis katasztr�f�t legitim�l� hivatalos ideol�gia (a ny�ltan vagy rejtetten neokonzervat�v "pens�e unique") - sz�ttekintve a harcmez�n - azt l�tja, hogy az �rintettek k�t f� csoportra oszlanak.

Az egyik csoport a minim�lis b�ren f�l�l javadalmazott termel�k vagy dolgoz�k csoportja. Ezt a csoportot - amely egyre ink�bb elszigetelt kisebbs�g Eur�p�ban, k�l�n�sen, ha csak az �rt�ket/�rt�kt�bbletet el��ll�t� termel�ket �rtj�k ide, az "improdukt�v" (pl. hivatali) "munkaviszonyban" �ll�kat nem - a "normalit�s" kit�ntet� jegyeivel l�tj�k el. A termel�k e "normalit�sban" osztoznak a t�k�sekkel, hiszen �gy t�ntetik f�l, hogy munk�sok �s t�k�sek egy�tt "�ll�tanak el�" �rt�ket. �gy ideol�giailag az �n. "norm�lis viszonyok k�z�tt �l�", "konszolid�lt" szem�lyek �s csoportok k�z�tt elt�ntetik (persze csak politikailag �s ideol�giailag) a kizs�km�nyol�s t�ny�t. A "munkaad�k" �s "munkav�llal�k" �tl�tsz�an manipulat�v, hazug terminusaival egys�ges�tik (ideol�giailag) az oszt�lyharc hagyom�nyos form�iban egykor egym�s ellen harcolt feleket. (Az oszt�lykonfliktus persze soha nem m�lik el a t�k�s rendszerb�l, de ha a proletari�tus veszt�sre �ll, visszavonul vagy hallgat, esetleg politikailag �t�ll saj�t ellens�g�nek az oldal�ra, akkor azt lehet f�llenteni, hogy az ellent�t valamik�ppen f�lold�dott vagy elt�nt.)

A m�sik csoport azok�, akik - k�l�nf�le okokb�l - kiszorultak az �rt�k/csere�rt�k, �rt�kt�bblet/profit termel�s�b�l �s elsaj�t�t�s�b�l. Az uralkod� oszt�lyok legitim�ci�s ideol�gi�ja sz�m�ra kulcsk�rd�s, hogy ennek a m�sik, al�rendelt (szubaltern) csoportnak a k�z�s gazdas�gi, szoci�lis, kultur�lis �s politikai von�sait elt�ntess�k, �s az elt�r� karakterjegyeket hangs�lyozz�k.

Ez a m�sodik csoport - nyugd�jasok, munkan�lk�liek, tanul�k, betegek, rokkantak, fogyat�kosok, h�ziasszonyok, gyermek�ket nevel� szem�lyek (t�bbnyire persze fiatal n�k): feles�gek �s "egyed�l�ll�" any�k, rendezetlen �llampolg�rs�g� szem�lyek, bev�ndorl�k, menek�ltek, illeg�lis munkav�llal�k, a gyakran jogellenes "feketegazdas�g" r�szvev�i, k�l�nf�le t�rsadalmi patol�gi�k �ldozatai (elmebetegek, depresszi�sok, neurotikusok, autist�k, tov�bb� alkoholist�k, drogosok, szociopat�k), "kies�k" �s "kisz�ll�k", nonkonformista boh�mek, a hospitaliz�ci�b�l magukhoz t�rni nem k�pes �rv�k, "int�zeti gyerekek", "beilleszked�si" neh�zs�gekkel k�zd�k, diszkrimin�lt, kirekesztett-kitasz�tott kisebbs�gek tagjai, kultur�lis h�tr�nyokkal s�jtottak (pl. a haszn�latos �llamnyelvet nem besz�l�k, a "Leitkultur"-b�l kitasz�tottak), a t�vmunk�t, r�szmunk�t, k�perny�s munk�t stb. v�gz� "prekari�tus" tagjai, hajl�ktalanok, a "r�szlegesen" �s id�szakosan (szezon�lisan) foglalkoztatottak, �s �gy tov�bb a v�gtelens�gig - az uralkod� vil�gn�zetben a legfenyeget�bb stigm�kt�l sebzett. (Rom�ni�ban vezet� "mainstream" publicist�k ny�ltan ind�tv�nyozz�k, hogy a nyugd�jasokat meg kell fosztani v�laszt�jogukt�l!)

Ennek a m�sodik - "inakt�v" �s "improdukt�v" - csoportnak a n�mely (n�ha, de t�volr�l se mindig szubkultur�lis/etnikai saj�toss�gokkal megk�l�nb�ztethet�) alcsoportjait a "mor�lis p�nik" gerjeszt�s�nek ideol�giai �s m�diakamp�ny-m�dszertan�val veszik c�lba ("targeting"). Ezek az alcsoportok ma Eur�pa-szerte (t�volr�l se csak Magyarorsz�gon, s�t ma Nyugat-Eur�p�ban e tekintetben roszszabb a helyzet): a seg�lyen �l�k (meg �ltal�nosabban a szoci�lis �s/vagy nyugell�t�sban r�szes�l�k), ezek k�z�l pedig f�leg azok, akik 1. bev�ndorl�k, menek�ltek �s/vagy n�pszer�tlen etnikai-szubkultur�lis-felekezeti popul�ci�khoz tartoznak, 2. azok, akik ellenszenves(s� tett) gyakorlatokat folytatnak, mint a tart�s seg�lyre szorul�s, seg�lyt�l f�gg�s ("welfare dependency"), serd�l�kori sz�l�s ("teenage pregnancy"), koldul�s, csavarg�s ("vagrancy"), 3. azok, akik "indokolj�k" a "mor�lis p�nikot", azaz: "meg�lhet�si b�n�z�st" folytatnak, nem takar�kosak, nem beoszt�k, nem tervez�k, nem el�g szer�nyek, visszah�z�d�k, al�zatosak, hanem �n�rzetes jogk�vetel�k, s akiknek a kaotikus, ir�nytalan ellen�ll�sa a f�lelmetes �s "irracion�lis", mert spont�n �s kisz�m�thatatlan fizikai er�szakban nyilv�nul meg.

�gy az uralkod� ideol�gia - manaps�g el�g sim�n - elfogadtatja, hogy ezt a m�sodik csoportot (illetve k�l�n�sen a "kil�het�" szubkultur�lis alcsoportjait) �llapota �s magatart�sa miatt b�ntetni kell. Ak�r a polg�ri t�rsadalom �s a f�lvil�gosod�s el�tt, a t�rsadalmi �s az erk�lcsi st�tuszt azonos�tj�k. A t�rt�nelmi �s a t�rsadalmi ("objekt�v") magyar�zatot kiemelik az elfogadott oks�gi l�ncb�l, s elhitetik, hogy az el�nytelen vagy h�tr�nyos helyzet az �rintettek hib�s erk�lcsi magatart�sa, rossz k�pess�gei, azaz alacsonyabbrend�s�ge miatt k�vetkezik be - mintha az elm�lt k�tsz�z esztend� filoz�fi�ja, politikaelm�lete, t�rsadalom- �s t�rt�nettudom�nya nem is l�tezett volna. Az "establishment" rem�li, hogy meggy�zheti a n�pet r�la, hogy a jelenlegi gazdas�gi-t�rsadalmi rendszer �ltal okozott helyzetb�l - �s a rendszer j�volt�b�l - mindenki kimenek�lhet egy�ni er�fesz�t�ssel, csak akarni kell, �s aki erre nem k�pes, az erk�lcstelen vagy b�n�z�. R�viden: a rendszer okozza a munkan�lk�lis�get, �s a rendszer b�nteti a munkan�lk�lis�get. Evvel egyr�szt lehet cs�kkenteni a k�zkiad�sokat, m�sr�szt erk�lcsileg el�re diszkredit�lni a potenci�lis ellenfeleket. L�thattuk, hogy ez mennyire sikeres volt a p�rizsi el�v�rosok (banlieue-k) zend�l�se vagy a szlov�kiai roma �hs�gl�zad�s alkalm�val. A legut�bbi nyugat-eur�pai v�laszt�sok vil�gosan megmutatt�k, hogy az "akt�vak" �s az "inakt�vak" szembe�ll�t�sa (amelynek a kiakn�z�s�val, m�s-m�s m�don, de az �sszes magyarorsz�gi parlamenti - �s p�r parlamenten k�v�li - p�rt is k�s�rletezik) gy�ztes strat�gia: siker�lt a nyugat-eur�pai munk�soszt�ly fontos er�it idegenellenes �s seg�lyellenes jelszavakkal �tcs�b�tani a sz�ls�jobboldalra. A hagyom�nyos (szoci�ldemokrata �s kommunista) baloldalnak ugyanez a munk�soszt�ly a f� "k�z�ns�ge", de hagyom�nyai miatt nem haszn�lhatta ki a kik�z�s�t� ideol�giai �s m�diastrat�gi�kat, az oszt�lykonfliktus �trajzol�s�t�l viszont visszariadt.

M�r Plat�n t�madta a demokr�ci�nak azt a von�s�t, hogy "osztogat". (A tisztess�ges sajt�ban p�nzb�rs�got kellene kir�ni arra a szerz�re - hiszen cenz�r�zni nem szabad -, aki az "osztogat�s" nevezet� ideolog�m�t haszn�lja a szok�sos �rtelemben. Evvel m�r bebizony�totta, hogy rosszhiszem� �s n�pellenes.) Igen: a demokr�ci�k - s ezen nem a modern szabadelv�-alkotm�nyos jog�llamot �rtem, mint a sz� t�ves hazai jelent�s�vel vissza�lve jel�lni szokt�k, hanem a n�puralmat - meg szokt�k k�s�relni, hogy eltarts�k az �n�ll� javak vagy j�vedelem n�lk�l sz�k�lk�d� n�pr�tegeket, mert sz�mukra az �lethez val� jog �s az egyenl� m�lt�s�g term�szetjogi-alkotm�nyos alapelve (amelyet sz�mos becikkelyezett nemzetk�zi egyezs�gokm�ny is tartalmaz egy�bk�nt, b�r ez mell�kes) ezt k�veteli meg. A munkahelyeket �s munkaj�vedelmeket elpuszt�t� t�rsadalmi kataklizm��rt - amint szok�s - a katasztr�fa �ldozatait kell okolni, v�dolni, megal�zni, kitasz�tani. S ha siker�l a kizs�km�nyoltakat - hiszen nemcsak a (t�rt�netesen m�g) dolgoz�kat zs�km�nyolj�k ki, hiszen az �sszt�ke �ll szemben a teljes proletari�tussal, amelynek a megfosztotts�ga egyetemes, f�ggetlen�l tagjainak egy�ni sors�t�l: �pp arra val� az elm�let, hogy ezt f�lt�rja - egym�ssal szembe�ll�tani, akkor a rendszernek persze nyert �gye van, hiszen a t�ke "erk�lcsi" sikolya az �llam vezet�in�l �rt� f�lekre tal�l.

A r�gi, egys�gesen antidemokratikus �g�r�g �s r�mai filoz�fia, szat�ra �s politikai sz�noklat mindig is hitv�nyaknak (kheironesz, improbi) nevezte a szeg�nyeket �s kiv�l�knak, hasznosaknak, j�knak (beltisztoi, khr�sztoi, boni) az uralkod� oszt�ly tagjait. A Magyar Nemzet �s a Magyar H�rlap publicist�i ennek az �si �s nemes hagyom�nynak a jegy�ben nem tart�ztatj�k meg magukat a "cs�csel�k" �s a "cs�rhe" �szinte megnevez�s�t�l; a mor�lis p�nik jegy�ben az egyik legm�veltebb, legfinomabb toll� konzervat�v t�rca�r�, V�gh-Alp�r S�ndor legut�bb a di�kpofoz� tan�r panegirikusz�t zengette el (mintha ez volna a "tan�rver� di�k" szindr�m�j�nak ellenszere...), �m a legradik�lisabb m� e t�rgyban m�gis a N�pszabads�g rendszeres szerz�j�t�l, a m�r eml�tett Cs�nyi akad�mikust�l sz�rmazik.

Ez esetben szocialista politikusokt�l jobboldali "v�lem�nyform�l�kig" teljesen �sszez�rt az "establishment". �ll�t�lag az egyik kisebb parlamenti p�rt, az MDF a "monoki" javaslatot t�rv�nym�dos�t�si javaslat form�j�ban be szeretn� terjeszteni az Orsz�ggy�l�snek. De a "monoki" kezdem�nyez�sen t�l megindult az �ltal�nos vil�gn�zeti t�mad�s a szeg�nyek, a munkan�lk�liek, a nyugd�jasok, a kisgyermekes any�k (teh�t a kisgyerekek) ellen (v�. a gyes foly�s�t�si id�tartam�nak tervezett megr�vid�t�s�vel, ami megfosztja a kisgyerekeket az �desanyjukt�l akkor, amikor a legnagyobb sz�ks�g�k volna r�, �s n�veli a munkaer�piaci keresletet akkor, amikor a k�n�lat sz�k�l). K�t-h�rommilli� ember elemi meg�lhet�se van vesz�lyben, mik�zben a m�rvad� m�di�k ingyen�l�kr�l, b�n�z�sr�l vartyognak. (Mellesleg a monoki �gy azt is bebizony�totta, hogy baloldali p�rtk�nt itt az MSZP-re egyszer�en nincs sz�ks�g. Baloldali p�rtnak az "akt�v" �s "inakt�v" kizs�km�nyoltakat kell - egyszerre �s egy�tt - k�pviselnie, a t�k�nek az egyik k�pviselet�t a sok k�z�l k�r a "szocialista" jelz�vel f�lruh�zni. Mint egyre ink�bb kider�l, erre a f�gefalev�lre a t�k�nek sincs sz�ks�ge. Az a szem�lyzet k�vetkezik, amelyet m�r A falu jegyz�je meg a Rab R�by meg A fekete v�ros meg a S�t�t vil�g kit�n�en le�rt - s a volt j�r�si, ker�leti, megyei els� titk�rok, tan�cseln�k�k, tsz-jogtan�csosok is idetartoznak -, l�tszatokra egyre kevesebb a sz�ks�g. Az MSZP �vtizedekig leszerelte a szakszervezeteket, evvel bet�lt�tte t�rt�nelmi hivat�s�t. Isten �n�kkel.)

Minekut�na lehetetlen, hogy az akt�v kor� n�pess�g nagy t�bbs�g�nek tart�s munkahelye legyen, az "inakt�vak" elleni "erk�lcsi" t�mad�s teljesen indokolatlan �s igazolhatatlan. Nagyon kev�s ember dolgozik elviselhetetlen�l sokat �s kib�rhatatlan intenzit�ssal, mik�zben a t�bbiek kiszorulnak a kapitalizmusban "az �let viz�nek" sz�m�t� t�ke-munka kontinuumb�l - ahelyett, hogy (amit a huszonegyedik sz�zadi technika megenged) sokkal t�bben dolgozn�nak egyre kevesebbet (vissza kell t�rni a harminc�t �r�s munkah�t k�vetel�s�hez is), �s valamennyien alkot�sra, j�t�kra, gondolkod�sra �s �lvezetre sz�nn�k szabadidej�ket, hogy emberhez m�lt�bb �letet �lhessenek v�gre.

A halad� �rtelmis�g - sz�nd�kosan haszn�lom ezt a kig�nyolt �s divatjam�lt fogalmat - pedig ism�t haszn�lja kiv�lts�g�t, azt, hogy a f�lforgat� besz�det (egy darabig) ink�bb elviselik t�le, mint m�st�l. A t�ma ugyanaz, mint egykor �s mindig: a megal�zottak �s megszomor�tottak.