Az EU – �s jelen cikk �r�ja is – �gy gondolja, hogy a globaliz�ci� nem jelenti a k�l�nf�le kultur�k elt�n�s�t. �pp ellenkez�leg: a helyi kultur�k er�s�d�s�t l�thatjuk sok helyen. Budapesten a McDonald’s, a Tesco �s a pl�zamozik mellett a magyar n�pzene �s n�pt�nc renesz�nsza is jelen van. Egy Seb� Ferenccel �tbesz�lgetett este ut�n kor�bbi v�lem�nyem er�s�dik meg: a t�r�k uralom alatt rengeteg befoly�s �rte zenei kultur�nkat, az m�gis megmaradt alapvet�en magyarnak (imm�ron sok balk�ni befoly�ssal). Nincs ez m�sk�nt ma sem, de a m�dia �s a jelens�g �jdons�ga miatt bizonyos f�lelemmel tekint�nk a j�v�be. Pedig a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy p�ld�ul a zene �s a film ter�let�n a kultur�k�kevered�se�kifejezetten j�t�kony hat�s�.

Az EU egy sor bizonytalans�g eloszlat�s�nak valamint fent le�rt �j �sszefon�d�sok �szt�nz�se �rdek�ben az idei 2008-as �vet a kult�r�nak szenteli. A nyelvt�r� �s t�lkomplik�lt nev� Interkultur�lis P�rbesz�d Eur�pai �v�ben - teh�t id�n – egy sor olyan kezdem�nyez�st l�thatunk-hallhatunk majd, amelyek ezt a soksz�n� �s �rt�kes k�l�nb�z�s�get fogj�k bemutatni.
�rdekes k�rd�s, hogy mennyiben hasonl�t vagy k�l�nb�zik a magyar �s a cseh kult�ra? Vagy az angol �s az cseh? Mekkora a k�l�nbs�g a g�r�g �s a spanyol filmes �zl�s k�z�tt? Hollandi�ban ma a kort�rs komolyzen�re van �rdekl�d�s, m�g Franciaorsz�g vev� a 18-19. sz�zadi m�vekre is. Azt kellene �szrevenn�nk, hogy ugyanazokat a t�rt�neteket mes�lj�k el filmen, dalban �s k�pben m�s-m�s nyelvet haszn�lva. A t�ny pedig, hogy az Uni� 27 tag�llam�ban orsz�gonk�nt m�s programokra (is) van ig�ny, nem h�tr�ny hanem el�ny. K�sz�thetj�k napt�rainkat, kultur�lis program�z�n k�vetkezik….