�

�

Mint k�ztudom�s�, Budapest sz�kesf�v�ros VIII. ker�let�nek �nkorm�nyzati k�pvisel�test�lete �gy d�nt�tt, hogy �tkereszteli a Somogyi B�la utc�t. A N�pszava �s a N�pszabads�g m�r eml�keztette az olvas�kat r�, hogy ki volt Somogyi B�la �s Bacs� B�la (akit�l m�r kor�bban elvett�k az utc�j�t). De az�rt �n visszat�rn�k r�.

Somogyi B�la 1868. m�jus 16-�n sz�letett Halast�n, sokgyermekes, koldusszeg�ny csal�db�l. Sok k�nl�d�s �r�n elv�gezte a tan�t�k�pz�t, 1893-ban a Szabolcs megyei Fels�vis�n lett tan�t�. Ett�l kezdve – k�l�nf�le �lneveken – a N�pszava k�ls� munkat�rsa, majd szerkeszt�je. K�zben egyetemet v�gzett, k�z�piskolai (polg�ri iskolai, kereskedelmi iskolai) tan�r lett, 1903-t�l �jra a N�pszava munkat�rsa, oktat�s�gyi cikkeinek szerz�je. �r�sai olyan sorozatokban jelentek meg, mint az „Iparosok Olvas�t�ra” �s a „Szocialista Agit�ci�s F�zetek”, de olyan rangos szemle is k�z�lte cikkeit, mint a Magyarorsz�gi Szoci�ldemokrata P�rt elm�leti foly�irata, a Szocializmus. R�szt vett a n�ptan�t�k mozgalm�ban. 1906-ban Zig�ny Zolt�nnal megalap�totta az �j Korszak nev� tan�gyi �s pedag�giai lapot, amely – bevallom – soha nem j�rt a kezemben, de amelyr�l sokat olvastam a korr�l sz�l� eml�kiratokban, levelez�sekben. A magyarorsz�gi szoci�ldemokr�cia nagy vezet�je, ideol�gusa �s sz�noka, Kunfi Zsigmond is els�rend� forr�sk�nt hivatkozik r� N�poktat�sunk b�nei (1908) c. h�res tanulm�ny�ban (v�. Ag�rdi P�ter, szerk.: Kunfi Zsigmond, Bp.: �j Mand�tum, 2001, 269-300, �s v�. J�szi Oszk�r: „Zig�ny Zolt�n, 1864-1921”, B�csi Magyar �js�g, 1921. febru�r 12., in: J�szi Oszk�r publicisztik�ja, szerk. Litv�n Gy�rgy, Varga F. J�nos, Bp.: Magvet�, 1982, 488 skk).

Egyik vezet�je volt a Magyarorsz�gi Tan�t�k Szabad Egyes�let�nek, amely – ak�rcsak a tan�t�- �s tan�rkoll�g�k szerte az akkori Eur�p�ban – az egyh�zi iskol�k �llamos�t�s��rt, a nyolcoszt�lyos k�telez�, �ltal�nos n�poktat�s�rt k�zd�tt. Egyik alap�t�ja volt az �vtizedekig igen fontos szerepet j�tsz� Munk�s Gyermekbar�t Egyes�letnek, t�mogatta a fiatal munk�sok (tanoncok, inasok, seg�dek) szervezked�s�t, 1911-t�l az Ifj�munk�s szerkeszt�je volt.

Elismert szakemberk�nt k�zoktat�s�gyi �llamtitk�r volt a K�rolyi-korm�nyban nem kisebb f�rfi�, mint Kunfi mellett. A Magyarorsz�gi Szocialista �s Sz�vets�ges Tan�csk�zt�rsas�g idej�n a h�tt�rbe vonult, �s a kommunist�kkal szemben v�gig kritikus maradt.

Az ellenforradalom (amely, ne t�vedj�nk, ellenforradalomnak nevezte mag�t: ez nem az �n terminusom, hanem Horthy�, Teleki�, G�mb�s� – akkoriban az emberek �szint�n besz�ltek) �s a feh�rterror idej�n leleplez� riportokat k�z�lt a v�rengz�sekr�l �s m�s t�rv�nytelens�gekr�l k�l�nf�le szoci�ldemokrata kiadv�nyokban a N�pszava m�sik szerkeszt�j�vel, Bacs� B�l�val (Kassa, 1891. janu�r 6. – �jpest, 1920. febru�r 17.) egy�tt. Az Ostenburg-k�l�n�tm�ny (a katonai korm�nyzat j�v�hagy�s�val m�k�d� terrorcsoport) tisztjei elhurcolt�k �s 1920. febru�r 17-�n �jszaka meggyilkolt�k kettej�ket �jpesten, a F�v�rosi V�zm�vek mellett, holttest�ket a v�zbe dobt�k. A kor bel�gyminiszter�nek �vekkel k�s�bbi vallom�sa szerint (� is gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt halt meg, miut�n h�rlapi interj�ban nyilv�noss�gra hozta �rtes�l�seit) Horthy altengernagy, a Nemzeti Hadsereg (tkp. paramilit�ris er�) f�vez�re, majd a Magyar Kir�lys�g korm�nyz�ja tudott a gyilkoss�gi tervr�l, amelyet diszkr�ten, k�zvetve b�tor�tott (v�. Szinai Mikl�s: Ki lesz a korm�nyz�? A Somogyi-Bacs� gyilkoss�g, Bp.: Kossuth, 1988; a legt�bb �letrajzi adatot Lux Judit sz�cikk�b�l mer�tettem, in: Varga Lajos, szerk.: A magyar szoci�ldemokr�cia k�zik�nyve, Bp.: Napvil�g, 1999, 451-452).

A magyar munk�ss�g m�lt�n eml�kezett meg k�t v�rtan�j�r�l: 1920. febru�r 22-�n t�bb mint sz�zezren vettek r�sz a N�pszava k�t munkat�rs�nak temet�s�n. 1926-ban az akkor f�l�p�lt �budai munk�sotthont Somogyi B�l�r�l nevezt�k el.

De l�ssuk, ki volt a gyilkos.

Kovarcz Emil (1899-1946) hadapr�diskol�ba j�rt, katona az els� vil�gh�bor�ban, az ellenforradalomban „feh�r” tiszti k�l�n�tm�ny tagja, a Somogyi-Bacs� gyilkoss�g egyik elk�vet�je (ezt soha nem titkolta), Horthy bizalmi embereinek („h� tisztjeim”) k�rnyezet�ben m�k�dik, k�l�nf�le atrocit�sokkal �s terrorcselekm�nyekkel gyan�s�that� ebben az id�ben. 1922 �s 1931 k�z�tt csend�rtiszt, 1931 �s 1938 k�z�tt a Ludovika Akad�mia (a tisztif�iskola) tan�ra, 1938 �s 1941 k�z�tt a Nyilaskeresztes P�rt/Hungarista Mozgalom szervez�svezet�je, 1938 �s 1941 k�z�tt a Nyilaskeresztes P�rt Budapesten megv�lasztott orsz�ggy�l�si k�pvisel�je. Megszervezi �s vezeti a Doh�ny utcai zsinag�ga elleni mer�nyletet, ez�rt el�bb 2 �v, majd 5 �v fegyh�zra �t�lik, tiszti rangj�t�l megfosztj�k. A b�rt�nb�ntet�s el�l a Gestapo cinkoss�g�val a hitleri N�metorsz�gba sz�kik, a n�ci megsz�ll�kkal egy�tt hazat�r. A Nyilaskeresztes P�rt egyik, k�l�n�sen puszt�t� hajlam� vezet�je, majd miniszter a Sz�lasi-korm�nyban. Hadifogs�gba ker�l, hazahozz�k, a n�pb�r�s�g h�bor�s b�n�k miatt hal�lra �t�li, f�lakasztj�k.

Mind az �ldozat, mind a gyilkos portr�ja: iskolap�lda. Szinte t�lzott, sz�ls�s�ges, krist�lytiszta f�nnyel mutatja meg a demokratikus szocializmus �s a fasizmus k�z�tti k�l�nbs�get. Az �ldozat: a szeg�ny fiatalok �gy�nek apostola, a nyomorg� n�ptan�t�, a szoci�lis �s kultur�lis reform szer�ny munk�sa, az igazmond�, rettenthetetlen �js�g�r� az egyik oldalon – a v�reb, a prib�k, a feh�rterrorista, a kollabor�ns, a nyilas t�meggyilkos a m�sikon.

Mi sz�lt Somogyi B�la ellen, hogy a VIII. ker�leti k�pvisel�k �gy d�nt�ttek, nem m�lt� r�, hogy utca viselje a nev�t?

A rendszerv�lt�s ut�n rengeteg helyen megv�ltoztatt�k az utcaneveket, amelyek az �llamp�rti diktat�ra vagy a kommunista mozgalom eml�k�t �r�k�tett�k meg. A sz�r�sba jellegzetes m�don beleker�lt n�h�ny szoci�ldemokrata is, akir�l t�vesen – �s jellemz�en – �gy v�lt�k, hogy kommunista, mivel a n�ci-nyilas r�muralom gyilkolta meg. N�h�ny utcan�v megmaradt, �gy sejtem, az�rt, mert a felel�s t�nyez�k nem tudt�k, kir�l van sz�, �gy pl. m�g van utc�ja a budapesti XIII. ker�letben Gergely Gy�z�nek. (Gergely Gy�z� szoci�ldemokrata �js�g�r�, Helga, 1877. febru�r 20. – Budapest, 1945. janu�r 4., 1918-t�l a N�pszava munkat�rsa, a Czak� Ambr�-f�le, nagyszer� F�ggetlen Szemle szerkeszt�je, sok�ig a N�pszava „�jjeli szerkeszt�je”, sajt�p�r�kben t�bbsz�r el�t�lik a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, r�szt vesz az ellen�ll�si mozgalomban, a nyilasok meggyilkolj�k.)

Ne bolygassuk most, hogy a mag�t egyszerre antikommunistak�nt �s antifasisztak�nt meghat�roz� �j rendszernek igaza volt-e abban, hogy olyan bolsevikok eml�k�t is el akarta t�r�lni, akik a kommunista hatalom�tv�tel el�tt haltak m�rt�rhal�lt, s akiknek ez�rt az 1948 ut�ni diktat�ra b�neiben nem volt, nem lehetett r�sz�k. Ennek nem lehetett szerepe abban, ami most a Somogyi B�la utc�val t�rt�nt, hiszen Somogyi B�la t�rt�netesen �lesen antikommunista, e tekintetben „jobboldali” szoci�ldemokrata volt, aki a leghat�rozottabban megb�lyegezte �js�gcikkeiben a tan�csk�zt�rsas�g vissza�l�seit, teh�t kommunistaellenes alapon �t nem lehet el�t�lni.

Mi a b�ne teh�t?

A kiker�lhetetlen v�lasz olyan borzalmas, hogy az ember habozik le�rni.

Somogyi B�la b�ne az, hogy Horthy Mikl�s ellenforradalmi k�l�n�tm�nye �lte meg. Ha pedig az a t�ny – mondja a k�rlelhetetlen logika – , hogy valakit a Horthy-�r�ban �ltek meg, az �ldozat b�ne, akkor (mivel Horthy korm�nyz�t �s a Horthy-korszakot nagyr�szt rehabilit�lta a hivataloss�g, �s egyenesen eszm�ny�ti a jobboldal z�me) a Horthy-korszakban �rtatlanul er�szakos hal�lt halt sz�zezrek is mind b�n�s�k.

Ez a logika – �tt�telesebb form�ban – nem ismeretlen m�s szf�r�kban sem. Lev Davidovics Trockij vil�gt�rt�nelmi �s m�vel�d�st�rt�neti szerepe ma sem ismert Kelet-Eur�p�ban, a megmaradt r�giv�g�s� kommunist�k ma sem emlegetik, egyszer�en az�rt, mert �rny�kot vet r�, hogy Szt�lin meggyilkoltatta.

Ez egyr�szt a mindenkori fegyveres hatalommal szembeni r�m�lt al�zat szerv�l�s�nek, bels�v� v�l�s�nak (mintha az �ldozat ir�nti tisztelet mintegy rag�lyos volna, szimbolikusan vesz�lybe sodorn� a tisztel�t), m�sr�szt az �rtatlan �ldozatot elpuszt�t� rezsim nagyrabecs�l�s�nek a k�vetkezm�nye.

Ehh�z ad�dik szomork�s napjainkban – a gazdas�gi �s politikai v�ls�g k�r�lm�nyei k�z�tt – az opportunista, gy�va helyezked�s. A v�rosaty�k egy r�sze �gy gondolja, hogy mivel k�sz�b�n �ll a magyar jobboldal gy�zelme, t�lc�n kell k�n�lnia a kor�bbi jobboldal �rtatlan �ldozat�nak a v�res kopony�j�t. Ebben az �sszef�gg�sben eg�szen k�l�n�sen r�m�letesnek tartom a szabad demokrata �nkorm�nyzati k�pvisel�k viselked�s�t. Ez a viselked�s egyszerre g�pies �s becstelen. A liber�lis v�rosaty�k nyilv�n �gy gondolj�k, hogy ha az SZDSZ kil�pett a balk�z�p koal�ci�b�l, akkor a p�rt elk�telezetts�ge (sz�l�sszabads�g, sajt�szabads�g, az illegitim er�szak ellenz�se, antifasizmus) jobbfel� m�r nem �rv�nyes. A szabad demokrata alpolg�rmester megszavazta a gyal�zatos el�terjeszt�st, a szabad demokrata k�pvisel�test�leti frakci� tagjai nem vettek r�szt a szavaz�sban. A f�v�rosi k�zgy�l�s persze val�sz�n�leg nem hagyja j�v� a VIII. ker�leti hat�rozatot, �s megmarad a Somogyi B�la utca eddigi neve, s el�rel�that�, hogy az utcat�bl�t majd let�pik, �sszet�rik a szorgalmas, sikeres �s n�pes �jfasiszta mozgalmak utcai harcosai. Avval, hogy a „demokratikus jobboldal” k�pvisel�i mi�rt kezdem�nyeznek �s szavaznak meg ilyesmit, m�r nem is �rdemes foglalkozni.

De hogy az eg�sz �gy m�g r�mesebb legyen, ebbe m�g a gy�vas�g �s a k�pmutat�s f�lt�n� elemeinek is bele kellett keveredni�k.

Kir�l nevezte el ugyanis a Somogyi B�la utc�t a VIII. ker�leti �nkorm�nyzat? Moln�r Ferencr�l, aki azokb�l a „kozmopolita-parazita r�tegekb�l” sz�rmazik (s aki elmenek�lt a Horthy-rendszer, no meg a R�kosi-rendszer el�l), amely „kozmopolita-parazita r�tegekr�l” olyan k�be metszend� �s bronzba �ntend� szavakkal eml�kezett meg r�gi ismer�s�m, Lezs�k S�ndor, a Magyar K�zt�rsas�g Orsz�ggy�l�s�nek aleln�ke (Fidesz-KDNP/Nemzeti F�rum) eml�kezetes Proh�szka Ottok�r-eml�kbesz�d�ben. Moln�r Ferencr�l, nehogy m�r a zs… liber�lis k�r�k el�gedetlenkedjenek.

A mai magyarorsz�gi jobboldal t�rt�netpolitik�ja roppantul eredm�nyes. A rehabilit�ci�k eg�sz sor�val kell szemben�zn�nk. A Trianonhoz vezet� v�gzetes nemzetis�gi politik��rt felel�s gr�f Apponyi Albert�vel (akinek h� k�vet�je a mai szlov�k iskolapolitika), a gr�f Klebelsberg Kun��val, gr�f Teleki P�l�val �s m�s h�rhedett orsz�gront�k�val. De eszm�nny� nemes�lt gr�f K�rolyi S�ndor (Ady szerint: „K�rtev� S�ndor”), s�t: pusztaszentgy�rgyi �s tet�tleni Dar�nyi Ign�c is, a magyar paraszts�g �s a magyar agr�rproletari�tus k�t legelsz�ntabb, legelkeseredettebb, legkegyetlenebb ellens�ge. A n�vsor folytathat� lenne, de a viszolyg�s meg�ll�tja a tollamat.

Az a sz�nalmas csonk, amely a magyarorsz�gi �n. „demokratikus k�zv�lem�nyb�l” megmaradt, tehetetlen�l, passz�van, gy�v�n veszi tudom�sul mindezt, energi�j�b�l, szorgalm�b�l, tud�s�b�l �s cs�kken� l�tsz�m� hivat�sos szem�lyzet�b�l m�r nem futja ellen�ll�sra a meg-meg�jul� rohamokkal szemben.

A VIII. ker�leti �nkorm�nyzat legyen k�vetkezetes. Ne gy�v�skodj�k, ne taktik�zzon. Nevezze el Kovarcz Emilr�l a Somogyi B�la utc�t. Teremtsen egy�rtelm� helyzetet, �ll�tson f�l vil�gos �rt�krendet. Ha az �ldozat nem �rdemli meg utcat�bl�t, akkor a gyilkosa igen. Kovarcz Emil �let�tja vil�gos. Az ellenforradalmi k�l�n�tm�nyekt�l, a mer�nyletekt�l ny�legyenesen haladt a Nyilaskeresztes P�rtig �s a miniszters�gig a Sz�lasi-korm�nyban. Nem voltak olyan cikkcakkok a p�ly�j�n, mint vit�z Bajcsy-Zsilinszky Endr�nek, aki persze letette vit�zi c�m�t, s aki eljutott az �chim-gyilkoss�gt�l �s a Fajv�d� P�rtt�l, a j�kfai vit�z G�mb�s Gyul�val val� sz�vets�gt�l az antifasiszta ellen�ll�sig, s akinek az�rt kellett meghalnia Sopronk�hid�n, mert – mint Somogyi B�la k�t �vtizeddel kor�bban – leleplezte a Horthy Mikl�sra f�lesk�d�tt magyar fegyveres er�k r�mtetteit, az �jvid�ki v�rengz�st.

A J�zsefv�rosban, l�ssuk be, el�rkezett az ideje a Kovarcz Emil utc�nak. A tettre k�sz jobboldalnak nem szabad haboznia.

A szerz� az MTA Filoz�fiai Kutat�int�zet�nek tudom�nyos f�munkat�rsa