TGM:"Az �ri Magyarorsz�g" ma

A b�rmunka sz�tz�zza �s t�nkreteszi az emberi �letet, azonban az �hkoppt�l csak a kizs�km�nyol� t�k�s gazdas�gban val� foglalkoztat�s menthet meg.

L�tszatra a demokratikus k�zm�velts�g terjed�ben van, a helyi �s orsz�gos politika, a helyi �s orsz�gos sajt� t�nusa, sz�haszn�lata egyenesen p�rias, s�t: parlagi. Sz�raz komm�nik�ben olvashatni, hogy valakit "kir�gtak”, ahelyett, hogy "elbocs�tott�k” vagy "f�lmentett�k tiszts�g�b�l”; sz�nokok akkor is arg�t, szlenget haszn�lnak, ha az alkalom emelkedett irodalmi nyelvet k�v�nna meg. A st�lusvaks�g "beemeli” a plebejusi idi�m�t a formaliz�lt szertart�sba, s evvel az inform�lis �s a form�lis nyelvhaszn�lat is t�nkremegy. �m a demokratikus kult�ra nem ebben k�l�nb�zik az �rias kult�r�t�l. Nem abban, hogy parlagi, b�r lehet az.

Mi t�bb, a parlagiass�g - amelyet eleink K�rm�nt�l, Kazinczyt�l, de m�r Apor P�tert�l kezdve is annyit szidtak - a dzsentri saj�toss�ga volt. Nagy t�rt�net�r�nk, az egy�bk�nt sajnos elvadult soviniszta Gr�nwald B�la ezt mondja ("A r�gi Magyarorsz�g”, 1888) a tizennyolcadik sz�zadi k�znemess�gr�l: "A helyhez k�t�tts�g, a helyi viszonyokba val� elmer�l�s, az elszigetelts�g, m�s orsz�gok gazdas�gi �s politikai viszonyainak nem ismer�se magyar�zza meg azt a megel�ged�st, mely a nemess�g lelk�t elt�lt�tte. Sejtelme sem volt elmaradotts�g�r�l, s nem volt magasabb m�rt�ke, mellyel az orsz�g �llapot�t megb�r�lhatta volna. A megyei �let volt a legt�gabb k�r, melyben mozgott... Eszm�k, elvi k�zdelmek ismeretlenek voltak ebben a k�rben, s a k�vetkezm�ny a k�z�let egyhang�s�ga, medd�s�ge, tesped�se volt. [...] A nemzet szelleme tesped, nincs benne fejl�d�s, megifjod�s. Az aggs�g jelens�geit mutatja eg�sz l�nye. A fiatalok �pp �gy gondolkodnak, mint az �regek, n�zeteik �pp oly elavultak, mint ezek�, s az �regek �pp oly gyermekesek, mint a fiatalok. [...] T�vol a nagyvil�g mozgalmait�l, nem tudj�k meg a k�ls� esem�nyeket sem, s mert se k�nyvet, se �js�got nem olvasnak, teljesen az apr� helyi �rz�sekbe mer�lnek. A m�velts�g hi�nya hozza mag�val, hogy a nemess�gnek nincs eszm�nye, melyet megval�s�tson, nincs komoly probl�m�ja, melyet megoldjon. A szellem nem izmosodik meg a k�zdelemben, hanem elernyed, ellustul, s n�h�ny elavult gondolaton �s t�rv�nyen k�r�dz�s az egyed�li szellemi munka, melyre m�g k�pes.”

Ezt az ezerh�tsz�zhetvenes �vekr�l �rt�k az ezernyolcsz�znyolcvanas �vekben, de �rhatt�k volna a huszonegyedik sz�zad els� �vtized�r�l is. A Nyugat-bar�ts�g �s az eurom�nia �vtized�ben nincs magyar �js�g, amely ak�r k�ls�dleges, technikai �rtelemben k�pes volna le�rni a napnyugati fejlem�nyeket, a k�lhoni tud�s�t�sok kilencven sz�zal�ka t�ves, hib�s. A k�lf�ldi �szt�nd�jasok t�zezrei kevesebb "Nyugatot” hordanak haza, mint a tizenhetedik sz�zadban p�r tucat peregrinus di�k. De ez tal�n nem is annyira fontos �nmag�ban - b�r az ember k�ts�gk�v�l j�kat nevet azokon az ostob�kon, akik "tud�salap� t�rsadalomr�l” �s "inform�ci�robban�sr�l” �s "kommunik�ci�s forradalomr�l” fecsegnek a megd�bbent�, m�ly m�veletlens�g �s barb�r tudatlans�g, a sebes hanyatl�s �s az egyre s�t�t�l� elmaradotts�g kor�ban.

�s itt nem is a szeg�ny ad�z� n�pr�l ("misera plebs contribuens”) besz�lek, hanem a polg�rs�gr�l �s az �rtelmis�gr�l. Azokr�l teh�t, akiknek "szavuk van”. Az itt a k�rd�s, hogy az �n. "m�rvad�” csoportok, r�tegek, "k�r�k” mennyire saj�t�tott�k el azt a kult�r�t, azokat a gondolati �s erk�lcsi-�letviteli m�dszereket, szok�sokat �s habitusokat, amelyek a demokratikus k�zt�rsas�gokat �letben szokt�k tartani.

A republikanizmus - amelynek a hazai adapt�ci�j�t el�bb e sorok �r�ja, majd Kende P�ter akad�mikus kezdem�nyezte a kilencvenes �vekben, k�s�bb a gondolat r�vid karriert futott be el�sz�r a jobboldalon, majd id�n a balk�z�p korm�nypropagand�ban - v�g�l is nem m�s, mint politikai egalitarizmus. Azaz: a k�z�gyek �s a k�z�rdek els�bbs�ge a mag�n�rdekkel szemben, ami csak �gy vihet� kereszt�l, hogy a mag�n�rdekek szembefesz�l�se egym�ssal cs�kkenthet�, enyh�thet�. Enyh�thet� az�ltal, hogy a gazdas�gi, t�rsadalmi, kultur�lis �s - nem utols�sorban! - jelk�pes egyenl�tlens�geket cs�kkentik. Egyszer�en annak r�v�n teh�t (�s nem erk�lcspr�dik�ci� r�v�n!), hogy az egy�ni, szem�lyes vagy mag�n�rdekek nem t�rnek el annyira egym�st�l, hogy a k�zj� �s a k�z�rdek l�thatatlann� �s megfoghatatlann� v�lj�k. Vagy ami rosszabb, k�pmutat� csal�ss�.

Er�s a gyan�, hogy maga a demokratikus k�zt�rsas�g is csal�s - vagy ink�bb �ncsal�s. De ha ezt a gyan�t most ideiglenesen f�lre is tessz�k, ha id�legesen tudom�sul vessz�k is, hogy a polg�ri t�rsadalom m�g egy darabig f�nnmarad olyank�nt, amilyen, a dolgok �tlagos t�k�s demokr�ci�hoz k�pest is rosszul �llnak Magyarorsz�gon �s Kelet-Eur�p�ban m�sutt. A demokratikus k�zt�rsas�g politikai kult�r�ja akkor val�s�gos �s val�di, ha a vezet� r�tegek mindent elk�vetnek az "�rdekegyes�t�s” v�gett. Ez�rt a polg�ri nyilv�noss�g - ha csakugyan demokratikus �s szabadelv� - figyelemmel kell hogy forduljon azokhoz a helyzetekhez �s k�rnyezetekhez, amelyekben az egyenl�tlens�get �s igazs�gtalans�got k�l�n�sen neh�znek l�tszik kik�sz�b�lni. Ezt a politikai vezet� r�teg (vagy ahogy n�lunk nehezen �rthet� okokb�l nevezni szeretik: az "elit”) nemcsak az�rt teszi demokratikus k�zt�rsas�gokban, mert retteg a t�rsadalmi el�gedetlens�gt�l vagy mert net�n "j� a sz�ve” (avagy: "szoci�lisan �rz�keny”, mondj�k a f�lm�veltek), hanem az�rt is, mert tudja (vagy sejti), hogy a k�zt�rsas�g politikai k�z�ss�ge (a politikai nemzet) nem lehet cselekv�k�pes, ha a sz�ttart� vagy egyenesen �sszeegyeztethetetlen mag�n�rdekek sz�tfesz�tik. (A csoport�rdek is mag�n�rdek a nemzeti �rdekhez k�pest.)

A "hazaszeretet” klasszikus republik�nus fogalma akkor �rtelmes, ha a k�zj� csakugyan k�z�s, vagy nagyobb �sszecsap�s �s "�lethazugs�g” n�lk�l k�z�snek tekinthet�, mert val�di k�z�ss�g fel� tart. Az ilyen k�z�ss�g csak egalit�rius (egyenl�s�gelv�) lehet, m�g ha persze nem is egyenl�, hiszen ezt a kapitalizmus v�gs� soron nem engedi. Az ilyen k�z�ss�g kialak�t�s�ra egyar�nt t�rekedni szokott (volt) a szoci�ldemokr�cia, a kereszty�nszocializmus egyik v�lfaja, a demokratikus polg�ri nacionalizmus olyan verzi�i, mint a gaullizmus vagy az, amit az Egyes�lt �llamokban neveznek "liberalizmus”-nak (ilyen az egyre sikeresebb brit liber�lis p�rt is), szemben a sz� mai kontinent�lis-eur�pai, �gy magyarorsz�gi jelent�s�rnyalat�val.

A republikanizmus - itt eg�sz �ltal�nosan: a demokratikus k�zt�rsas�g elemi alapeszm�j�nek megfelel� vil�gszeml�leti be�ll�totts�g - nem puszt�n az "�rdekegyes�t�st”, teh�t: az egyenl�tlens�gek fokozatos f�lsz�mol�s�nak (most ne t�r�dj�nk vele, mennyire illuz�rikus) programj�t k�veteli meg, hanem (konkr�tabban) az egyenl�tlens�gek �s igazs�gtalans�gok �ldozatai ir�nti egy�rtelm� elk�telezetts�get.

Ez az elk�telezetts�g, mi tagad�s, baloldali term�szet� - noha az, amit ma Kelet-Eur�p�ban, �gy Magyarorsz�gon "baloldali”-nak neveznek, nem mindig �s nem eg�szen az, amit e sz�n a hagyom�ny szerint �rteni szok�s -, b�r nem kiz�r�lag szocialista m�don, hiszen a mai baloldal egyik f� forr�sa a latin-amerikai, l�zad�, a h�b�ri f�ls� kl�russal szemben�ll� n�pegyh�z; n�lunk ilyesmi persze - a "Bokor” k�s�rlet�n k�v�l - nem l�tezik. Ez az elk�telezetts�g r�ad�sul a baloldali minimum (t�ved�s ne ess�k: ez a minimum a baloldal t�rt�nelmi "t�bor�n” k�v�l is teljes�thet�, erre mind a "kereszty�n”, mind a polg�ri demokratikus patriotizmus szellem�ben �rtelmezett "nemzeti” program alkalmas lehetne, ha valaki komolyan venn�; a legkiv�l�bb magyar republik�nus �r�sok szerz�i, Bib� Istv�n �s Szab� Zolt�n, az �n. "n�pi” �ramlat fel�l �rkeztek; k�r, hogy k�zvetlen politikai ut�daik nem nagyon vannak).

N�zz�k meg teh�t, hogyan �llja meg ennek az elk�telezetts�gnek a pr�b�j�t a mai demokratikus nyilv�noss�g azokon a csom�pontokon, ahol a leg�get�bb szoci�lis probl�m�k gubancol�dnak, t�m�r�lnek, par�zslanak; tess�k metafor�t v�lasztani. Ezeknek az csom�pontoknak a lajstrom�t az ellen�ll�s g�cpontjai szerint veszem sorra.

1. Feminizmus. A n�k� a legnagyobb h�tr�nyos helyzet� csoport n�lunk �s minden�tt. Nyugaton �s d�len (nemcsak Latin- Amerik�ban, hanem m�g Indi�ban is!) azonban a n�k h�tr�nyos munkapiaci megk�l�nb�ztet�se, csal�don bel�li b�ntalmaz�sa, szexu�lis kizs�km�nyol�sa, sz�ntelen nyilv�nos megal�ztat�sa (l. a "Magyar H�rlap” m�lt h�tf�i sz�m�nak utols� lapj�n a nagym�ret� sz�nes f�nyk�pet) ellen komoly ellen�ll�s mutatkozik, amely �thatja a k�zszellemet. Magyarorsz�gon sikeres akci� zajlott le az �llatk�nz�s ellen, de k�tlem, hogy a n�k �s a gyerekek rendszeres, mindennapi k�nz�sa ellen, a n�k �s a gyerekek szexu�lis rabszolgas�ga ellen hasonl�k�ppen sikeres tiltakoz�si akci�t lehetne v�ghezvinni. A feminizmus, amely a "f�rfi” �s a "n�” t�rsadalmilag megkonstru�lt k�l�n�ll�sa, hierarchikus egyenl�tlens�ge ellen sz�ll s�kra, �s manaps�g az emberi emancip�ci� tal�n legfontosabb "�gyn�ke”, m�g szitoksz� haz�nkban. Az ingyen v�gzett h�zimunka, a "t�bb munk��rt kevesebb b�rt” k�vetkezetes alkalmaz�sa n�kre, a szexu�lisan kih�v� �s engedelmes n�i magatart�s megk�vetel�se, a kett�s (nemi) erk�lcs: mindezek a premodern korb�l �r�k�lt, �si elnyom�si �s kizs�km�nyol�si form�k, amelyek a n�p t�bbs�g�t (a n�k t�bben vannak) s�jtj�k. A magyarorsz�gi k�zv�lem�nyt sajnos nem h�bor�tj�k f�l a rend�ri, �gy�szi, b�r�i gyakorlat sz�rny�s�ges n�ellenes stiklijei, amelyekre pl. a Habeas Corpus Munkacsoport der�tett f�nyt. E sorok �r�ja - elk�telezett feminista - az egyik budapesti egyetem "Gender Studies” tansz�k�n oktat vend�gel�ad�k�nt. K�ztiszteletben �ll� t�rsadalomtud�s bar�tom, f�mjelzett baloldali, megvet�en k�rdezte t�lem: "A vaginol�giai szakon tan�tasz, �reg?” - de � m�g cs�ny�bban mondta.

2. Szakszervezetek. K�ztudom�s�, �n is �rtam m�r r�la (legut�bb "A helyzet” c. k�nyvecsk�mben, Bp.: �S, 2002), hogy Magyarorsz�gon - b�r ez enyh�bb form�ban vil�gjelens�g - od�ig fajult a massz�van antiszoci�lis k�zv�leked�s, hogy n�melyek a munk�soszt�ly puszta l�t�t is letagadj�k, ha eltekint�nk a milit�ns jobboldal vez�reinek "b�d�s proli”-z�s�t�l. Az �rutermel�sben, b�rmunk�ban foglalkoztatottak (a n�p t�bbs�ge) �rdekei ellentmond�sosak: maga a b�rmunka �s a munkamegoszt�s sz�tz�zza �s t�nkreteszi az emberi �letet, m�sr�szt azonban az �hkoppt�l csak a kizs�km�nyol� t�k�s gazdas�gban val� foglalkoztat�s menthet meg. A dolgoz�kat k�pvisel� szakszervezetek (amelyeket a hazai sajt� "�rdekv�d�k”-nek nevez, mintha a munk�ltat�k sz�vets�gei nem �rdekv�delemmel foglalkozn�nak) dolga az, hogy a munkaid�t �s a munkaintenzit�st cs�kkents�k, a munkab�rt n�velj�k, a szoci�lis/eg�szs�g�gyi ell�t�sokat b�v�ts�k. Ez a dolguk, de ezt egyre nehezebb v�gezni�k, t�bbek k�z�tt az�rt, mert a szakszervezetek preszt�zse alacsony ("m�diaim�zsa” egyenesen pokoli). A vel�k szembeni szokv�nyos ellenvet�sek (korrupci� stb.) a magas preszt�zs� int�zm�nyekkel (bankok, �llamappar�tus, �gyv�di irod�k, t�v� stb.) szemben is meg�llnak, m�gsem �ss�k al� az ut�bbiak ir�nt a k�zbizalmat. Az alacsony munkab�rek "beruh�z�s- �s t�kevonz� szerepe” dogm�v� v�lt n�lunk, ahol a leghat�konyabb n�pj�l�ti int�zked�seket a t�ke jav�ra szokt�k foganatos�tani. Az Audi gy�ri �zeme, amely a v�llalat �sszforgalm�b�l 12 sz�zal�kkal r�szesedik, az ad�kedvezm�nyek k�vetkezt�ben mintegy 74 sz�zal�kkal j�rul hozz� a multinacion�lis Audi-csoport nyeres�g�hez - �rja Dorothee Bohle ("Eszm�let” 59, 2003. �sz).

Magyarorsz�gon van Eur�p�ban a legkevesebb sztr�jk, az is t�bbnyire �llami v�llalatokn�l, ir�ntuk a t�rsadalmi szolidarit�s - enyh�n sz�lva - csek�ly. Nyugaton a sztr�jkt�r� stigm�ja v�gzetes: angliai j�tsz�tereken a "scab” olyan s�rt�s, amelyet a sr�coknak k�telez� megtorolniuk, majdnem olyan rossz, mintha valakit rend�rnek ("pig”) gyal�zn�nak. Haz�nkban csak a m�ltatlan kiv�lts�gok meg�rz�s��rt "sztr�jkkal” fenyeget�z�, sz�ls� reakci�s Magyar Orvosi Kamara �lvez tekint�lyt: no persze, a MOK hat�s�g is, k�telez� tags�ggal, a vil�gt�rt�nelem els� sztr�jkol� hat�s�ga - legk�zelebb majd az �gyv�di kamara hirdet munkabesz�ntet�st. A k�telez� egyeztet�st elmulaszt�, k�l�nf�le sz�n�rnyalat� korm�nyok sim�n meg�ssz�k; a munkav�llal�k sz�viv�j�t, dr. L�rincz�t, aki t�meges elbocs�t�sokat k�vetel a k�zszolg�latban (amelyhez semmi k�ze), senki nem billenti - persze szimbolikus �rtelemben! - tunik�n. A mel�s akkor ker�l csak sz�ba, amikor kider�l, hogy az idi�ta oktat�si rendszer miatt nincs el�g szakmunk�s, a hatalmas (f�leg "rejtett”: ki el�l?) munkan�lk�lis�g mellett is k�lf�ldr�l kell majd hozatni.

3. K�rnyezetv�delem. K�t kereskedelmi r�di� "z�ld” m�sor�t is a Paksi Atomer�m� Rt. szponzor�lja. A r�di�hallgat�k hars�ny kacag�sa nem hallatszik be a st�di�ba. Az �kologista/z�ld mozgalmak (amelyeknek m�r csak Magyarorsz�gon l�tezik romantikus-reakci�s v�ltozatuk, de h�t ez itt term�szetes) preszt�zse is roppant alacsony, "m�diaim�zsuk” - ak�r a szakszervezetek�, ak�r a bontakoz� antiglobalista mozgalmak� - "primitivista”, "g�prombol�”, "technikaellenes”, "halad�sellenes”, teljesen indokolatlanul. A legt�bb korm�nyzat eszm�nyi kliense a lombos-dombos kertv�rosb�l a korm�nyzati �s banknegyedbe repeszt� aut�s. A fosszilis �zemanyagokat kitermel�, az �p�t�ipari �s a telekspekul�ci�s lobbi sz�ks�gtelen, s�t: k�rt�kony aut�p�ly�kkal t�mn� tele az orsz�got az olajt�rsas�gok haszn�ra �s dics�s�g�re, aut�p�ly�v� mer�szeln� b�v�teni a rakpartot ahelyett, hogy a helyi�rdek� ("el�v�rosi”) �s helys�gk�zi vasutat, a f�ldalatti- �s villamosp�ly�kat b�v�ten�k, hogy folyami usz�lyokra k�nyszer�ten�k a teherforgalmat, hogy kitiltan�k a nagyv�rosi belter�letekr�l a g�pkocsikat, hogy t�rt�nn�k v�gre valami a szelekt�v hullad�khasznos�t�s �gy�ben. A k�nikul�ban hal�lra �g�nk, f�st�t �s f�mr�szecsk�ket l�legz�nk be, belefulladunk a saj�t mocskunkba, de a magyarorsz�gi k�zv�lem�ny sz�m�ra mindez "fakszni” �s "demag�gia”: m�g az aut�mentes napokon is energiazab�l�, ricsajos "rendezv�nyekkel” piszkolj�k be az utc�t, az �h�tott cs�nd - cs�nd! cs�nd! cs�nd! - helyett.

4. Antirasszizmus & pozit�v diszkrimin�ci�. B�r� Andr�s (alternat�v Nobel-d�jas!) a k�t h�ttel ezel�tti "�let �s Irodalom”-ban arra javasol strat�gi�kat: mik�ppen lehetne el�rni, hogy a cig�nyelleness�g "ciki” legyen. Ebben az �gyben a magyar t�rsadalom sz�nalmasan cs�d�t mondott. �gy, ahogy van. Ez az eg�sz magyar n�p, az eg�sz magyar nemzet sara m�g akkor is, ha a felel�ss�g nem egyform�n oszlik meg a n�pr�tegek, gondolkod�sform�k �s politikai ir�nyzatok k�z�tt. A sz�m�gia k�vetkezt�ben az "affirmative action” m�g �rv�nyes magyar neve, a "pozit�v diszkrimin�ci�” rendes fajgy�l�l� hiszt�ri�t v�lt ki m�g a magyar szoci�lliber�lisok k�z�tt is, akik - mint e has�bokon m�r r�gen k�nytelen voltam meg�rni - a Ku-Klux-Klanhoz hasonl�an "ford�tott rasszizmusr�l” fecsegnek, amikor a "halmozottan” h�tr�nyos helyzet� (h. h. h.) kisebbs�gek sz�m�ra az eff�le t�rsadalomban egyed�l hat�kony technika ker�l sz�ba. Halad� k�r�kben jobb helyen a pozit�v diszkrimin�ci� ellenfelei nem szalonk�pesek. �jra �s �jra f�lmer�l a kisebbs�gek regisztr�ci�j�t�l val� f�lelem - kisebbs�gi kataszter n�lk�l pedig a faj�ld�z�s �s fajgy�l�let miatti h�tr�nyok s�jtotta n�pess�get seg�lyezni se lehet, politikai reprezent�ci�ja is lehetetlen, amint az �n. "kisebbs�gi �nkorm�nyzatok” �vtizedes botr�nya is j�l mutatja. A "kv�t�kkal” szembeni finny�s ellenszenv egyszer�en azt mutatja, hogy az uralkod� oszt�ly t�keer�s �s hatalmi befoly�ssal rendelkez� csoportjai semmit - de semmit! - nem �hajtanak tenni a faj�ld�z�st�l szenved� kisebbs�gi etnikumok �rdek�ben, csak az egy�bk�nt csakugyan undor�t� m�diarasszizmus k�l�nlegesen visszatasz�t� esetei miatt sivalkodnak. (A "gy�l�letbesz�d”-et tilalmaz� t�rv�nyjavaslat mellett ki�llnak a legt�bbet b�ntott �s gyal�zott kisebbs�gek - a cig�nyok �s zsid�k - k�pvisel�i, pedig ez a t�rv�ny csak a szabads�got korl�tozn� �s a fajgy�l�letet fokozn� �rj�ng�sig. Ehelyett lankadatlan antirasszista k�zdelmet kell folytatni - ha nem vagyunk lust�k.) Annak, hogy kev�s roma fiatal v�gez egyetemet, nem ez az oka meg az meg amaz, hanem az egyenl�s�t� reformokkal szemben �ll�, minden n�pr�tegben f�l�tt�bb n�pszer� rasszizmus. Az a fikci�, amely szerint ez az �llam az eg�sz politikai k�z�ss�g, az eg�sz n�p, az eg�sz politikai (honpolg�ri, c�vis) nemzet �llama, leleplez�dik az�ltal, hogy a rom�k nem hajland�k regisztr�ltatni magukat, mintha ism�t koncentr�ci�s t�bort�l kellene f�lni�k. Ez indokolatlan f�lelem, de az�rt sokatmond�. Az orsz�g a rasszista szegreg�ci� fel� tart, �s csak kevesen l�pnek f�l ez ellen az �letvesz�lyes diszn�s�g ellen. S ha megteszik, g�ny s k�z�ny a jutalmuk. Nem hiszek az �jtatos antirasszista n�pnevel�sben, ha a viszonylag j�l eleresztett t�bbs�g nem hajland� �ldozatra a szenved� kisebbs�g �rdek�ben - hogy a d�sgazdag kisebbs�gr�l ne is sz�ljunk. Nem j�t�konys�gra van sz�ks�g, hanem n�pjogokra. A cig�nys�g jogc�me a k�l�nleges kedvezm�nyekre nem vitathat�.

5. Nemzeti �nrendelkez�s & a n�pek k�z�tti egyenl�s�g. A kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gok bel�p�se az Eur�pai Uni�ba igen kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt megy v�gbe. A gazdas�gi v�ls�g, s ezen bel�l a "n�pj�l�ti �llam”, az �n. szoci�lis ell�t�rendszerek (t�rsadalombiztos�t�s, eg�szs�g�gy, nyugd�j, oktat�s, t�megk�zleked�s, kult�raterjeszt�s stb.) m�ly kr�zise minden�tt f�lhev�tette a nemzeti �nz�st, az idegengy�l�letet, mindenekel�tt a bev�ndorl�kkal, migr�nsokkal, vend�gmunk�sokkal szembeni ellens�ges �rz�letet, amelyet egy-k�t kiv�tellel minden nyugat-eur�pai korm�ny �s parlamenti p�rt kihaszn�l - szavazatszerz�sre �s "rendcsin�l�sra”. Magyarorsz�gon (p�r kiv�tellel: B�r�cz J�zsef, Melegh Attila, Greskovits B�la, D. Bohle �s kevesen m�sok) alig-alig t�rja f�l valaki a k�zv�lem�ny el�tt, mennyire m�sodoszt�ly� tagjai lesz�nk mi az EU-nak. A kelletlen belet�r�d�s a csatlakoz�sba is teljesen szervetlen: a sajt�, a r�di� �gysz�lv�n csak - a szakcikkekben �s szakm�sorokon k�v�l (ebben a Klub R�di� a legjobb) - a p�ly�zat�r�sr�l, azaz a p�r ezer eur��rt val� kunyer�l�sr�l �s kuncsorg�sr�l riny�l, a pimasz k�reget� szok�sos szerep�ben. Megj�solhat�: az EU bel�p�s nacionalista hull�mot fog kiv�ltani, olyan ostoba "kuruc”-"labanc” ellent�tet, mint az els� vil�gh�bor� el�tt az �rtelmetlen kardbojtos-obstrukci�s "f�ggetlens�gi” politika volt, �r�k sz�gyen�nkre. Az am�gy is ingatag nemzeti m�velts�g tov�bb gy�ng�l majd, s ezt m�veletlen nemzeti duzzog�s helyettes�ti. Ugyanakkor nem r�szes�l�nk majd m�lt�nyos elb�n�sban, nem sz�lhatunk bele a dolgokba - csak az er�s �s gazdag nyugati nemzet�llamok szeg�lhetnek szembe a k�zponti eurokr�ci�val, nem mi, elmaradott �s tudatlan, rosszhiszem� j�vev�nyek -, a k�z�s humanista gondolatkincs nem lesz elm�ly�thet�, mert mindent, ami j�, a primit�v sovinizmus majd "idegennek” t�ntet f�l. M�sr�szt a nacionalist�knak igazuk volt �s van: az �sszeur�pai k�zt�rsas�gi rendnek - m�r szellemi alap�t�ja, Immanuel Kant szerint is - az egyenl�s�g, a n�pek egyenl�s�ge lehet csak az alapja. Err�l pedig sz� sincs. J� mulat�st, b�rdolatlan eur�p�z�k �s gy�k�rtelen magyarkod�k, "�j f�ldesurak”, elvi �ngyarmatos�t�k, "mucsai kozmopolit�k” (Illy�s szava) �s �jpog�ny t�ltosok.

6. A sz�ps�g l�zad�sa. Szeretn�m, ha mindenki elolvasn� V�radi J�lia kiv�l� interj�j�t Jan�ky Istv�n �p�t�sszel ("Mozg� Vil�g”, 2003/9). Ritk�n sz�letik ilyen megvil�g�t�, egyszerre id�szer� �s id� f�l�tti sz�veg l�tsz�lag m�l�kony, feled�sre �t�lt m�fajban. Jan�ky mester el�gikus, b�r j�zan �s enged�keny nyilatkozat�ban elsiratja Budapestet, ezt a p�ratlan term�szeti adotts�gokkal �s t�rt�neti �tkokkal vert metropolist ("Budapest v�rf�rd�v�ros”), amelyet t�nkretett �s t�nkretesz a haszonles�s, az �zl�stelens�g, az ostobas�g, minden id�k legsil�nyabb uralkod� oszt�ly�nak procc, �jgazdag, �nz�, sznob, antieszt�tikus �s �letellenes gusztusa. Gyakorlatilag nem �p�lt sz�p h�z Budapesten - �s m�s v�rosokban se nagyon - �vtizedek �ta. F�lt� gonddal restaur�lj�k a Gresham-"palota” homlokzat�t, amelyet �p�t�sekor �pp akkora f�lh�borod�s fogadott, mint k�s�bb a mellette �ktelenked� bunkerz�ld "spen�th�zat”. (Ez nem Jan�ky mester p�ld�ja.) M�g a m�ltb�l is a vacak tetszik ezeknek, mint az irt�zatos M�ty�s-templom �s a t�bbi baz�ri �cskas�g, a hist�riai gagyi. A vad �s sz�v�s, s�t�t �s rejt�lyes Pestet telerond�tj�k sokemeletes semmikkel. �p�letek ritk�n v�ltj�k ki azt a hat�st, mint a K�lvin t�ri "ensemble”: �s�tani kell t�le. Mindezt a b�d�sorok, a v�s�ri "rendezv�nyek” �s a ha-kell-ha-nem j�rdasz�li "k�v�h�zak” (s a j�rd�n terpeszked� aut�k, a j�rd�n s�v�t� ker�kp�rosok) er�ltetett, vigyori der�je �nti le kiss� romlott sz�szszal. Minden a gyalogos, a nagyv�rosi k�sz�l�, az igazi modern ember - a t�preng�, a t�n�d�, a mereng�, a t�rsalg�, az enyelg� - ellen.

Mindent hal�lra �t�lnek, ami lass� �s halk. De persze azt is, ami harcias �s b�szke. Az ember sz�p�rz�ke, nyelvtani agg�lyoss�ga �pp oly j� kiindul�pontja az ellen�ll�snak, mint b�rmi m�s. Hisz ez lehet az erk�lcsi intu�ci� form�ja.

Az erk�lcsi intu�ci� a demokratikus kult�r�ban az er�, a t�lhatalom, a hierarchia ellen hat, amennyiben van a demokratikus k�zt�rsas�gnak saj�t kult�r�ja. De ez itt m�g "az �ri Magyarorsz�g”, amely t�ls�gosan parlagi �s alp�ri m�g ahhoz is, hogy elnyom� jelleg�t leplezze, ahol a p�nzhez, sikerhez, befoly�shoz val� t�rleszked�s nyers �s ny�lt, ahol mindenki azt k�pzeli, a vil�g minden�tt olyan, mint ez a szerencs�tlen Magyarorsz�g.

V�gk�pp komikus, amikor a hatalmasokhoz val� t�rleszked�s elt�veszti a c�mzettj�t, mint az Amerik�ban k�zut�latnak �rvend� szeg�ny Teller Ed�nk posztumusz "levele” �ltal kirobbantott r�hejes aff�r megmutatta. Mi�rt sz�m�tott volna szeg�ny n�hai Ed�nk v�lem�nye, aki term�szetesen nem is kony�tott (szerencs�j�re) a magyar politik�hoz? Mert "h�res” volt: Amerik�ban, �s �sszek�ttet�sben �llt a legrosszabb k�r�kkel. A p�nzes amerik�s magyar k�r�l�tti hajcih� a "Noszty fi�” �s "Az �hes v�ros” �s a "Doll�rpapa” �ta k�zhely a magyar folkl�rban. Ez a bag�zs semmit se v�ltozott, pont olyan buta �s modortalan, mint sz�z�tven �vvel ezel�tt.

Evvel a r�vidl�t�, tudatlan, felel�tlen, bumburny�k uralkod� oszt�llyal vagyunk megverve. Ez vezeti a demokratikus k�zt�rsas�got. A veszt�be.

A szerz� filoz�fus