Nagyany�ink receptje szerint

A komposzthoz nem kell m�s, mint id�, leveg�, naps�t�s �s elegend� nedvess�g. A legfontosabb dolgunk, hogy figyelj�nk ezek megfelel� ar�ny�ra, �gy nem k�vetkezhet be az, ami miatt n�h�nyan �dzkodnak a komposzt�l�st�l, vagyis az er�teljes szagot �raszt� rothad�s. Ez ugyanis v�szjel, a helyes komposzt�l�s nem j�r ilyen „k�s�r�jelens�ggel”.

�vente k�tszer-h�romszor c�lszer� �tforgatni az �sszegy�jt�tt szerves hullad�kot, �tszit�lni egy nagyobb m�ret� rost�n �s a k�sz humuszt m�r fel is lehet haszn�lni a vir�gcserepek vagy a kert f�ldj�be keverve. Nem csup�n a szem�t k�lts�g�n lehet �gy sp�rolni, de m�g vir�gf�ld�rt �s t�poldat�rt sem kell a keresked�sbe menni.

Hogyan kezdj�nk neki?

A legegyszer�bb megold�s, ha a kert egyik sark�ban csinos kis kupacot k�sz�t�nk a kerti �s a konyhai z�ld hullad�kb�l. Aki ad a form�ra, sz�mos komposztkeret k�z�l v�logathat a piacon, l�tezik f�b�l �s m�anyagb�l k�sz�lt verzi�ja is. Arra kell �gyelni, hogy megfelel� legyen a szell�z�se.

A konyh�ban tan�csos egy t�lat kihelyezni, amelyben gy�lhet a szerves hullad�k, amit ny�ron naponta, t�len n�h�ny naponta el�g �r�teni. A kerti komposztalapanyagok k�z�l legnagyobb mennyis�gben az avar fordul el�, illetve a f�nyesed�k �s az �gak. A gallyak k�z�l a kisebbeket k�zzel, a nagyobbakat �gapr�t�val aj�nlott feldarabolni k�r�lbel�l 5 centim�teres darabokra.

Az eddigiekb�l kider�l, hogy egy nagyon egyszer� elj�r�sr�l van sz�, aminek a kivitelez�se nem �rd�ng�ss�g. A komposzt�l�sn�l l�nyeg�ben terepet biztos�tunk ahhoz, hogy a term�szet elv�gezhesse a dolg�t.

A kerti �s cserepes n�v�nyeinket olcs�n t�panyaghoz juttathatjuk, a kert�nk talajmin�s�g�t pedig hat�konyan jav�thatjuk azzal, ha a kerti �s a konyhai z�ld hullad�kot nem a kuk�ba dobjuk, hanem fel�ll�tunk neki egy komposztkeretet az udvaron. Ezzel ak�r 30-40 sz�zal�kkal kevesebb lehet a h�ztart�si hullad�kunk, ami m�r a szem�td�j cs�kken�s�ben is megmutatkozik.

A komposzt�l�s igen egyszer�, ha meg�rtj�k, hogy milyen folyamatok zajlanak a z�ld hullad�kb�l �ll� halomban. Sz�mos t�j�koztat� kiadv�ny t�r ki r�szletesen arra, hogy mire kell figyelni komposzt�l�s. A lebont�st f�leg a talajlak� bakt�riumok v�gzik megfelel� k�r�lm�nyek mellett.

A komposzthalom bels� r�sze oxig�nmentes, ak�r 65-70 Celsius-fokos, m�g a k�ls�, hidegebb r�szben oxig�nt ig�nyl� folyamatok zajlanak. Gyakori hiba, hogy hagyjuk felborulni a k�t folyamat egyens�ly�t, vagyis t�ls�lyba ker�l az oxig�nt nem ig�nyl� rothad�s, amit a rendszeres – 3-4 havonta t�rt�n� – �tforgat�ssal lehet elker�lni.

• a konyh�b�l: a z�lds�gtiszt�t�s hullad�kai, krumpli-, gy�m�lcs �s toj�sh�j, k�poszta- �s sal�talev�l, k�v�- �s teazacc, hervadt vir�g, szoban�v�nyek elsz�radt levelei, vir�gf�ld, fahamu (max. 2-3 kg/m3),
• n�v�nyev� kis�llatok haszn�lat alma;
• a kertb�l: leny�rt f�, kerti gyomok (vir�gz�s el�tt), falev�l, szalma, �sszeapr�tott �gak, gallyak, elsz�radt vir�gok, pal�nt�k, lehullott gy�m�lcs�k, faforg�cs, f�r�szpor;
• kis mennyis�gben: toll, sz�r, pap�r (selyempap�r, toj�sdoboz feldarabolva, de �js�gpap�r nem!), gyapj�, pamut �s lenv�szon j�l feldarabolva.

Kulcsfontoss�g�, hogy a komposzthalom nedves legyen, vagyis ne legyen teljesen el�zva, se kisz�radva. A megfelel� sz�n- �s a nitrog�n ar�ny szint�n meghat�roz�. Mind�ssze azt kell megjegyezni, hogy a z�ld sz�n� hullad�kok (pl. leny�rt f�) �s a konyhai marad�kok �ltal�ban t�bb nitrog�nt tartalmaznak, m�g a barn�s sz�n�, f�s hullad�kban (pl. avar, gally) magasabb a sz�n ar�nya.

Ha az egyikb�l ker�l a halomra, akkor a m�sik t�pusb�l is legyen benne. Ugyan�gy j�rjunk el a nedvess�g egyens�lyban tart�s�n�l is: a nedvesebb hullad�k (p�ld�ul gy�m�lcsmarad�k) ut�n sz�rjunk sz�razabbat is a komposztra (fak�reg, forg�cs). Beteg n�v�nyeket pedig ne komposzt�ljunk!