Az ember �s a kutya szem�ben egyar�nt megtal�lhat� egy feh�r r�sz, aminek k�sz�nhet�en a tekintet�nkkel mutatni tudunk. A velem besz�l� l�tja, hogy hov� n�zek, ezzel pedig a kommunik�ci�nk sokkal teljesebb lesz. Egy csimp�nzn�l nagyon neh�z kital�lni, hov� n�z, hiszen a szeme teljesen s�t�t.

Nyilv�nval�, hogy evol�ci�s szempontb�l nem is sz�ks�ges, hogy ilyen tulajdons�g alakuljon ki az �llatvil�gban, hiszen p�ld�ul ha az egyed �szrevesz egy �zletes falatot, a szem�vel felh�vhatja arra a t�rsai figyelm�t is, ezzel pedig kock�ztatja, hogy hoppon marad, az �lelem egy n�la gyorsabb� lesz. Az �llatvil�gban teh�t nem alkalmazhat� az, hogy a tekintet�vel mutasson egy egyed, a kuty�n�l m�gis kialakult ez a tulajdons�g. Emberszer� saj�toss�g, amely erre ir�nyul� szelekt�l�s, teny�szt�s n�lk�l jelent meg a kuty�n�l. Az emberrel val� szoros �s tart�s kapcsolat eredm�nyezte, azok a kuty�k ugyanis sikeresebben tudt�k tov�bbadni a g�njeiket, amelyekn�l ez a k�l�nleges tulajdons�g megjelent. A csimp�nznak hi�ba van nagy agya, nem k�pes meg�rteni, ha p�ld�ul a tekintet�nkkel mutatunk neki valamit. Ezt a farkas, a sak�l �s m�s kutya�s�k sem �rtik, egyed�l a kutya az, amelynek evol�ci�j�ban megjelent ez a k�pess�g. Az embern�l ez a tulajdons�g nagyon fejlett, a legt�bb kutya meg�rti, s�t maguk is k�pesek a szem�kkel mutatni nek�nk! A kutya teh�t evol�ci�ja sor�n nemcsak viselked�sben, hanem anat�miai jegyeiben is elkezdett az emberhez hasonulni, aminek a t�bb �vezredes m�ltra visszatekint� h�zias�t�s az oka.

Tov�bb a cikk olvas�sa ►

forr�s: zoldenergetika.hu

V�gre lesz id�nk olvasni - kar�csonyi k�nyvaj�nl�

Bukfenc �s Jeromos k�nyve nemcsak k�t csal�di kutya �let�t mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyal�lek rejtelmeit tudom�nyos vizsg�latok t�rgy�v� tenni. Azoknak sz�l, akik szeretn�nek a kutyaetol�gia vil�g�ba bepillantani a tudom�nyos k�nyvek szigor�s�ga �s unalma n�lk�l. Az els� kiad�st sokan megszerett�k, az�ta angolul is megjelent az Egyes�lt �llamokban, �s n�met nyelvre is ford�tj�k. Az �tdolgozott, harmadik kiad�s tartalmaz n�h�ny olyan �j, �rdekes felfedez�st is - p�ld�ul azt, hogy a kuty�k sz�vesen �s sikeresen k�pesek gazd�jukat ut�nozni -, amelyet az ELTE Etol�giai Tansz�k�nek kutat�i tal�ltak az ut�bbi �vekben.

Cs�nyi Vilmos Budapesten sz�letett 1935-ben, biol�gus, �r�, az Akad�mia rendes tagja, az ELTE Etol�giai Tansz�k�nek egyetemi tan�ra, a Magyar Etol�giai T�rsas�g tiszteletbeli eln�ke, a Magyar Tudom�ny f�szerkeszt�je. Etol�gi�t, hum�netol�gi�t �s evol�ci�s rendszerelm�letet tan�t. Kutat�si ter�lete az �llati �s emberi viselked�s valamint a biol�giai �s a kultur�lis evol�ci� k�rd�sei. Az ut�bbi �t �vben sz�pirodalommal foglalkozik.