Elfogadva �s kihirdetve az ENSZ K�zgy�l�s�nek 217 A (III) hat�rozata alapj�n, 1948. december 10‐�n

1. cikk
Minden emberi l�ny szabadnak, egyenl� m�lt�s�ggal �s jogokkal sz�letik. �rtelemmel �s
lelkiismerettel b�rv�n, testv�ri szellemben kell egym�s ir�nt viseltetn�nk.

2. cikk
A jelen nyilatkozatban megfogalmazott �sszes jogok �s szabads�gok fajra, sz�nre, nemre, nyelvre,
vall�sra, politikai vagy m�s v�lem�nyre, nemzeti vagy t�rsadalmi sz�rmaz�sra, vagyonra, sz�let�sre
vagy m�s k�r�lm�nyre vonatkoz� mindennem� megk�l�nb�ztet�s n�lk�l mindenkit megilletnek.
Ezenk�v�l semmif�le megk�l�nb�ztet�st nem lehet tenni annak az orsz�gnak vagy ter�letnek a
politikai, jogi vagy nemzetk�zi helyzete alapj�n, amelynek a szem�ly �llampolg�ra, tekintet n�lk�l arra,
hogy az adott orsz�g vagy ter�let f�ggetlen, gy�ms�g alatt �ll, nem rendelkezik �nkorm�nyzattal vagy
szuverenit�sa b�rmely vonatkoz�sban korl�tozott.

3. cikk
Mindenkinek joga van az �lethez, a szabads�ghoz �s a szem�lyi biztons�ghoz.

4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgas�gban vagy szolgas�gban tartani; a rabszolgas�g �s a rabszolgakereskedelem
minden form�ja tilos.

5. cikk
Senkit sem lehet k�nvallat�snak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megal�z� b�n�sm�dnak vagy
b�ntet�snek al�vetni.

6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyis�g�t b�rhol elismerj�k.

7. cikk
A t�rv�ny el�tt mindenki egyenl� �s minden megk�l�nb�ztet�s n�lk�l jogosult a t�rv�ny egyenl�
v�delm�re. Mindenkit egyenl� v�delem illet meg a jelen nyilatkozatot s�rt� mindennem�
megk�l�nb�ztet�ssel �s minden ilyen megk�l�nb�ztet�sre ir�nyul� felbujt�ssal szemben.

8. cikk
Mindenkinek joga van az alkotm�nyban vagy a t�rv�nyben r�sz�re biztos�tott alapvet� jogokat s�rt�
elj�r�sok ellen az illet�kes hazai b�r�s�gokhoz t�nyleges jogorvoslat�rt folyamodni.

9. cikk
Senkit sem lehet �nk�nyesen letart�ztatni, fogva tartani vagy sz�m�zni.

10. cikk
Mindenkinek egyenl� joga van ahhoz, hogy jogai �s k�teless�gei, tov�bb� az ellene emelt b�nv�d
�gy�ben f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g m�lt�nyos �s nyilv�nos t�rgyal�son d�nts�n.

11. cikk
(1) Minden b�ncselekm�nnyel v�dolt szem�lynek joga van az �rtatlans�g v�lelm�hez mindaddig, m�g
b�n�ss�g�t nyilv�nos perben, a v�delemhez sz�ks�ges valamennyi biztos�t�k mellett t�rv�nyesen meg
nem �llap�tj�k.
(2) Senkit sem szabad olyan cselekm�ny�rt vagy mulaszt�s�rt el�t�lni, amely az elk�vet�s
id�pontj�ban a hazai vagy a nemzetk�zi jog szerint nem volt b�ntetend�. Ugyancsak nem szabad
s�lyosabb b�ntet�st kiszabni, mint amely a b�ncselekm�ny elk�vet�sekor volt alkalmazhat�.

12. cikk
Senkinek a mag�n�let�be, csal�di �gyeibe, mag�nlak�s�ba vagy levelez�s�be nem szabad �nk�nyesen
beavatkozni, tov�bb� a becs�let�t vagy j� h�rnev�t megs�rteni. Ilyen beavatkoz�sokkal vagy
s�rt�sekkel szemben mindenkinek joga van a t�rv�ny v�delm�hez.

13. cikk
(1) Az egyes �llamok hat�rain bel�l mindenkinek joga van szabadon mozogni �s lak�hely�t szabadon
megv�lasztani.
(2) Mindenkinek joga van b�rmely orsz�got, �gy saj�tj�t is elhagyni, valamint saj�t haz�j�ba
visszat�rni.

14. cikk
(1) Mindenkinek joga van az �ld�z�s el�l m�s orsz�gban mened�ket keresni �s azt �lvezni.
(2) Erre a jogra nem lehet k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyek miatti, kell�en megalapozott �ld�z�s, sem
pedig az Egyes�lt Nemzetek c�ljaival ellent�tes cselekm�nyek eset�ben hivatkozni.

15. cikk
(1) Mindenkinek joga van az �llampolg�rs�ghoz.
(2) Senkit sem lehet �llampolg�rs�g�t�l, sem �llampolg�rs�ga megv�ltoztat�s�nak jog�t�l �nk�nyesen
megfosztani.

16. cikk
(1) Nagykor� f�rfiak �s n�k fajon, nemzetis�gen vagy vall�son alapul� korl�toz�s n�lk�l jogosultak
h�zass�got k�tni �s csal�dot alap�tani. A f�rfiakat �s n�ket egyenl� jogok illetik meg a h�zass�g
tekintet�ben, annak tartama alatt �s felbont�sakor.
(2) H�zass�got csak a h�zasuland�k szabad �s teljes beleegyez�s�vel lehet k�tni.
(3) A csal�d a t�rsadalom term�szetes �s alapvet� k�z�ss�ge, amelynek joga van a t�rsadalom �s az
�llam v�delm�re.

17. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egy�nileg vagy m�sokkal k�z�s tulajdona legyen.
(2) Senkit sem lehet tulajdon�t�l �nk�nyesen megfosztani.

18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat‐, a lelkiismeret‐ �s a vall�sszabads�ghoz. Ez a jog mag�ban foglalja a
vall�s vagy meggy�z�d�s megv�ltoztat�s�nak szabads�g�t, valamint a vall�snak vagy
meggy�z�d�snek egy�nileg vagy m�sokkal k�z�sen, a nyilv�noss�g el�tt vagy a mag�n�letben oktat�s,
gyakorl�s, istentisztelet vagy szertart�s keret�ben t�rt�n� kinyilv�n�t�sa szabads�g�t.

19. cikk
Mindenkinek joga van a v�lem�ny �s kifejez�s szabads�g�hoz. Ez a jog mag�ban foglalja annak
szabads�g�t, hogy v�lem�nye miatt senkit se zaklassanak, tov�bb� hogy b�rmilyen eszk�zzel �s
hat�sokra val� tekintet n�lk�l mindenki t�j�koz�dhasson �s t�j�koztathasson, �s eszm�ket
megismerhessen, inform�ci�kat �s eszm�ket terjeszthessen.

20. cikk
(1) Mindenkinek joga van a b�k�s c�l� gy�lekez�si �s egyes�l�si szabads�ghoz.
(2) Senkit sem lehet valamely egyes�letbe val� bel�p�sre k�telezni.

21. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy haz�ja �gyeinek int�z�s�ben ak�r k�zvetlen�l, ak�r szabadon
v�lasztott k�pvisel�i �tj�n r�szt vegyen.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy haz�j�ban k�zszolg�lati tiszts�get egyenl� felt�telek mellett
bet�lts�n.
(3) A n�p akarata a k�zhatalom alapja. Ezt az akaratot id�szakos �s tisztess�ges v�laszt�sokon,
�ltal�nos �s egyenl� v�laszt�jog alapj�n, titkos szavaz�ssal vagy ezzel egyen�rt�k� szavaz�si elj�r�ssal
kell kifejez�sre juttatni.

22. cikk
A t�rsadalom tagjak�nt mindenkinek joga van a szoci�lis biztons�ghoz �s annak biztos�t�s�hoz, hogy
nemzeti er�fesz�t�ssel �s nemzetk�zi egy�ttm�k�d�ssel, valamint az egyes �llamok szervezet�vel �s
er�forr�saival �sszhangban megval�suljanak a m�lt�s�g�hoz �s a szem�lyis�g�nek szabad
kibontakoztat�s�hoz n�lk�l�zhetetlen gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis jogok.

23. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munk�hoz, a munka szabad megv�laszt�s�hoz, a m�lt�nyos �s kiel�g�t�
munkafelt�telekhez �s a munkan�lk�lis�g elleni v�delemhez.
(2) Mindennem� megk�l�nb�ztet�s n�lk�l mindenkinek joga van az egyenl� munk��rt egyenl�
b�rhez.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan m�lt�nyos �s kiel�g�t� b�rez�shez, amely sz�m�ra �s
csal�dja sz�m�ra az emberi m�lt�s�gnak megfelel� l�tet biztos�t, �s amelyet sz�ks�g eset�n a szoci�lis
v�delem egy�b eszk�zei eg�sz�tenek ki.
(4) Mindenkinek joga van �rdekeinek v�delm�re szakszervezetet alak�tani �s abba bel�pni.

24. cikk
Mindenkinek joga van a pihen�shez �s szabadid�h�z, a munkaid� �sszer� korl�toz�s�t �s az id�szakos
fizetett szabads�got is ide�rtve.

25. cikk
(1) Mindenkinek joga van a saj�t maga �s csal�dja eg�szs�g�nek �s j�l�t�nek biztos�t�s�ra alkalmas
�letsz�nvonalhoz, ide�rtve az �lelmet, a ruh�zatot, a lak�st, az orvosi ell�t�st �s a sz�ks�ges szoci�lis
szolg�ltat�sokat, tov�bb� a szoci�lis biztons�ghoz munkan�lk�lis�g, betegs�g, rokkants�g, �zvegys�g,
�regs�g eset�n, vagy mikor t�le f�ggetlen egy�b k�r�lm�nyek miatt nincsenek meg�lhet�si eszk�zei.
(2) Az anyas�g �s a gyermekkor k�l�nleges gondoskod�sra, t�mogat�sra jogos�t. Minden gyermek,
ak�r h�zass�gb�l, ak�r h�zass�gon k�v�l sz�letett, azonos szoci�lis v�delemben r�szes�lj�n.

26. cikk
(1) Mindenkinek joga van az oktat�shoz. Az oktat�snak legal�bb elemi �s alapfokon ingyenesnek kell
lennie. Az elemi oktat�s k�telez�. A m�szaki �s szakoktat�st �ltal�noss� kell tenni, �s a fels�fok�
oktat�s is legyen �rdeme alapj�n mindenki sz�m�ra egyar�nt hozz�f�rhet�.
(2) Az oktat�snak az emberi szem�lyis�g teljes kibontakoztat�s�ra, valamint az emberi jogok �s
alapvet� szabads�gok tiszteletben tart�s�nak er�s�t�s�re kell ir�nyulnia. El� kell seg�tenie a meg�rt�st,
a t�relmet �s a bar�ts�got valamennyi nemzet, faji vagy vall�si csoport k�z�tt, tov�bb� az Egyes�lt
Nemzeteknek a b�ke fenntart�sa �rdek�ben kifejtett tev�kenys�g�t.
(3) Els�sorban a sz�l�ket illeti meg annak eld�nt�s�nek joga, hogy milyen oktat�sban k�v�nj�k
gyermekeiket r�szes�teni.

27. cikk
(1) Mindenkinek joga van a k�z�ss�g kultur�lis �let�ben val� szabad r�szv�telhez, a m�v�szetek
�lvez�s�hez, a tudom�ny halad�s�ban �s annak el�nyeiben val� r�szesed�shez.
(2) Mindenkinek joga van az �ltala alkotott tudom�nyos, irodalmi vagy m�v�szeti term�kekkel
kapcsolatos erk�lcsi �s anyagi �rdekeinek v�delm�hez.

28. cikk
Mindenkinek joga van egy olyan t�rsadalmi �s vil�grendhez, amelyben a jelen nyilatkozatban foglalt
jogok �s szabads�gok marad�ktalanul �rv�nyes�lhetnek.

29. cikk
(1) Mindenkinek vannak k�teless�gei azzal a k�z�ss�ggel szemben, amelyben egyed�l lehets�ges
szem�lyis�g�nek szabad kibontakoztat�sa.
(2) Jogainak �s szabads�gjogainak gyakorl�s�ban mindenki csak olyan korl�toz�soknak lehet al�vetve,
amelyeket a t�rv�ny kiz�r�lag m�sok jogai �s szabads�gai kell� elismer�s�nek �s tiszteletben
tart�s�nak biztos�t�sa, valamint a demokratikus t�rsadalom erk�lcse, k�zrendje �s �ltal�nos j�l�te
jogos k�vetelm�nyeinek teljes�t�se �rdek�ben meg�llap�t.
(3) Ezeket a jogokat �s szabads�gokat semmi esetre sem lehet az Egyes�lt Nemzetek c�ljaival �s
elveivel ellent�tesen gyakorolni.

30. cikk
A jelen nyilatkozat egyetlen rendelkez�se sem �rtelmezhet� �gy, hogy az b�rmely �llamot, csoportot
vagy szem�lyt feljogos�tana olyan tev�kenys�g folytat�s�ra vagy olyan cselekm�ny elk�vet�s�re,
amely az itt megfogalmazott jogok �s szabads�gok b�rmelyik�nek megsemmis�t�s�re ir�nyul.