A blogban azt is megosztott�k az �rdekl�d�kkel, hogy mi inspir�lta �ket az �letm�dv�lt�sra: p�r �vvel ezel�tt �j h�zba k�lt�ztek �s az �tmeneti id�szakban egy nagyon kis lak�sban laktak, a k�lt�z�skor pedig megd�bbenve tapasztalt�k, hogy mennyi f�l�sleges cuccok van. (Ismer�s?) �tn�ztek mindent �s meg�llap�tott�k, hogy a h�ztart�si javaik 80%-ra nincs is val�j�ban sz�ks�g�k. Ekkor d�nt�ttek �gy, hogy tudatosan figyelni fognak arra, hogy az �j h�zukat ne �rassz�k el szem�ttel, innen pedig m�r csak egy l�p�s volt a nulla hullad�k h�ztart�s.

Hogy n�z ki ez a mindennapokban?
Bea Johnson els� l�p�se az volt, hogy teljesen sz�m�zte a m�anyag zacsk�kat a bev�s�rl�sokb�l. �jrahasznos�that� t�sk�kat szereztek, z�lds�geshez, boltba, piacra csak azzal mentek. Gondoljatok bele, h�ny m�anyag zacsk�t visztek haza a boltb�l egy nap? Egy a keny�rnek, k�l�n zacsk� a k�l�nf�le gy�m�lcs�knek, z�lds�geknek? Bea Johnson ezek ut�n beszerzett kisebb nagyobb bef�ttes �s f�szeres �veget, �gy kim�rve ezekben az �vegekben veszi meg a vajat, sajtot �s h�st is, az otthon�ban is k�l�n �vegekben t�rolja ezeket. A z�lds�geket a h�t�ben sem m�anyag zacsk�kban t�rolja, hanem sz�vet zs�kocsk�kban. A bev�s�rl�sokat nem napi szint�n int�zik, hanem hetente egy alkalommal j�rj�k v�gig a m�r bev�lt besz�ll�t�ikat. A lisztet, cukrot, kaka�t, magokat is kisebb-nagyobb zs�kokban kim�rve sz�ll�tj�k haza �s otthon �vegben t�rolj�k azokat.

�j lakhely�ket �gy v�lasztott�k, hogy el�rhet� k�zels�gben legyen piac, mozi, iskola, �gy h�tk�znapokon nincs sz�ks�g�k aut�haszn�latra. Azt viszont bel�tj�k, hogy kir�ndul�sokra, nyaral�sokra nem tudj�k n�lk�l�zni az aut�t.

K�t iskol�s fi�k van, akiknek a ruhat�rra szezononk�nt 4 nadr�gb�l, 8 p�l�b�l 1 h�l�ruh�b�l, 1 szabadid�s �ssze�ll�t�sb�l �s als�ruh�zatb�l �ll. (persze Kaliforni�ban kicsit egyszer�bb az �lt�zk�d�s a kl�ma miatt, de ett�l f�ggetlen�l k�nny� elk�pzelni, hogy Amerik�ban a szeg�nyebb csal�dok is j�val t�bbet k�ltenek a ruhat�rukra). Term�szetesen a feln�tteknek is korl�tozott sz�m� ruha �ll a gardr�bban, Bea �vente 2 alkalommal v�s�rol, f�leg second-hand ruh�kat.

A csal�df� szerint a gyerekek is teljesen elfogadt�k ezt az �letst�lust, sz�mukra is elfogadhat�, hogy min�s�gi �s tart�s j�t�kokat kapjanak. Amit "t�ln�nek", azt mindig tov�bb aj�nd�kozz�k.

Persze sokan azt v�gj�k a csal�d fej�hez, hogy ez a fajta �letst�lus nagyon sok p�nzt �s szabadid�t ig�nyel, de Bea Johnson �ll�tja, hogy egyik sem igaz, csak j� szervez�s k�rd�se az eg�sz.

Kiz�r�lag olcs� mos�sz�d�t, ecetet, mikrosz�las t�rl�kend�t haszn�lnak a takar�t�sra, nem haszn�lnak vegyszereket sem a f�rd�szob�ban, sem a konyh�ban. M�g a sz�ps�g�pol�sra sz�nt term�keket is kis �vegekben t�rolj�k, nem pedig m�anyag flakonokban �s term�szetesen szappanokat haszn�lnak. Olyan apr�s�gokra is figyelnek, mint a kozmetikai vatta, ami szint�n nem eldobhat�, hanem kimoshat� �s �jrahasznos�that�. A fogkef�j�k sem m�anyag, hanem leboml� anyagb�l k�sz�lt.

Az m�r mag�t�l �rtet�dik, hogy az �telmarad�kot komposzt�lj�k.

Bea Johnson azt mondja, hogy a legnagyobb ellens�ge az a sok rekl�manyag, amit nap mint nap k�retlen�l is a postal�d�jukba raknak, hi�ba pr�b�lta letiltani, hat�s�gokhoz fordulni, ez ellen egyel�re nem tud mit tenni.

A csal�d nagyon elsz�ntan t�rekszik arra, hogy p�ld�t mutasson �s bebizony�tsa, hogy nem a felhalmoz�s vezet a boldog �s kiegyens�lyozott �lethez. Vannak k�vet�ik, vannak kritikusaik, de az t�ny, hogy egy �tlag nyugati ember �vente f�ltonna h�ztart�si szemetet termel, m�g �k p�r maroknyit. B�r az USA-ban, f�leg Kaliforni�ban  k�nny� olyan �ruh�zakat tal�lni, ahol lehet nagy t�telben eg�szs�ges, organikus �lelmiszereket v�s�rolni, de a k�s�rt�s is nagyobb, hiszen ismerj�k az �tlag amerikai �letst�lust.

Mindenesetre a vel�k k�sz�lt interj�kat �s Bea tan�csait elolvasva p�r dolog az�rt Magyarorsz�gon is kivitelezhet�nek t�nik.