De mit is okozunk azzal, amikor elégetjük a leveleket?
Először is: ártunk a környezetnek és saját magunknak a keletkező füsttel. A visszamaradó hamu talajerő-pótló képessége csak töredéke annak, amit a levelekből nyerhetnénk szakszerű komposztálás mellett.
Aztán vegyük az indiántábor-effektust: általában nem teljesen száraz az, amit felgyújtani szándékozunk.. Az eredmény a jól ismert, szürkés füstfelhő, ami az alacsony hőfokon égő tűz miatt bőven tartalmaz káros anyagokat (például szén-monoxidot, rákkeltő szénhidrogéneket, a központi idegrendszerre káros fenolt stb.)
Harmadszor: bele sem gondolunk, de ezek az anyagok egy szélmentes őszi estén a településünk felett több millió köbméter levegőt szennyeznek be, egészségügyi határérték felett, az említett káros anyagokkal.

Nézzük, mi az avarégetés jogi háttere, mit mondanak a jogszabályok?
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

48. § ( 4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban.
36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség gyakorolja.
(2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője
a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
Tehát kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén az illetékes körzetközponti jegyzőhöz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet a helyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. A kivethető bírságok összegét a rendelet 9. melléklete határozza meg:
18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése;       100 000 FT
19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése;         500 000 Ft
26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése;         50 000 Ft
Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 45 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor. Hazánk uniós alapszerződése tartalmazza, hogy az ország érvényesíti a szennyező fizet elvet, mely az avarégetés esetén egyáltalán nem teljesül, illetve a környezetterhelést szabályozó EU-s irányelvek előírják az elérhető legjobb technológia alkalmazását. Az avarégetés egy hulladékkezelési technológia, és van jobb elérhető  technológia , a komposztálás, így ennek az előírásnak sem felelünk meg.

Mit tegyünk akkor a levelekkel?
KOMPOSZTÁLJ! Legegyszerűbb megoldás minden háztartásban egy komposztáló lenne, nem kell itt nagy beruházásokra gondolni.  Remek helye van benne a fűnyesedéknek is, kitűnő alkalom, hogy a kisebb gyerekek is megtanulják a szelektív hulladékgyűjtés alapjait
BRIKETT:  egyre több helyen működnek brikettáló gépek az országban, az avar kiváló alapanyag, többnyire ezek a cégek díjmentesen összegyűjtik, majd szárítják a lakossági gyűjtésből származó avart is. érdemes utánanézni, kérdezni a lakóhelyünk környékén!
SZELEKTÍV ELSZÁLLÍTÁS: működik még a szeletív szállítás is, mint egy lehetőség, fontos, hogy az erre a célra kiett zsákokba semmi más ne kerüljön, csak avar!